Március 1-től már öt különböző lakás-takarékpénztári konstrukcióból lehet választani

2023. 03. 10., 14:09

Két piaci szereplő által kínált, öt különböző lakástakarékpénztári konstrukcióból választhatnak az otthonteremtést tervező ügyfelek március 1-től. Az elérhető megtakarítási termékek bár alapjaiban megegyeznek, mégsem egyszerű közülük a választás. A Credipass pénzügyi szakértői összeszedték a legfontosabb különbségeket.

Újraindította lakástakarékpénztári szolgáltatását március 1-től az OTP Lakástakarék, így a Fundamenta által kínált háromfajta lakáscélú megtakarítás mellett további kettő módozat közül választhatnak a lakásvásárlást tervező ügyfelek. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy minimális a különbség az öt elérhető típus között, azonban a takarékoskodók igényeinek és hosszú távú céljainak függvényében változhat, hogy melyik konstrukcióra éri meg jobban szerződni.

„Azért is jó hír, hogy újra elérhető ez a lehetőség, mivel a lakástakarékpénztár az öngondoskodás egyik alappillérének tekinthető, amellyel napról napra közelebb kerülhetünk álmaink otthonához. A jelenlegi konstrukcióknak köszönhetően pedig, már akár havi 10 ezer forintos összeg ráfordítása esetén rendszeresen és módszeresen takarékoskodhatunk – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. Az ügyfelek egyedi igényei, lehetőségei és távoli céljai meglehetősen különbözőek lehetnek. Van, aki a gyermekének szeretne kiindulási alapot adni a későbbi otthonteremtéshez, van, aki a meglévő, magas kamatozású hitelét szeretné kedvezőbbre váltani, elő- vagy végtörleszteni, de azok számára is létezik megoldás, akik a megtakarított összeg hozamának nagyságát tekintik fő szempontnak. A piacon elérhető termékek közötti különbségek értelmezésében és a végső döntéshozásban mindenképp tanácsos segítséget kérni a témában jártas pénzügyi szakértőktől.”

Az elérhető, kifejezetten lakáscélú megtakarítási formák közös jellemzője, hogy a választott takarékoskodási idő végén kedvező és a teljes futamidő alatt végig fix kamatozású lakáshitel is igényelhető mellé, amellyel kiegészítve elérhető cél az otthonteremtés, de akár egy nagyobb korszerűsítési munkába is belefoghat a tulajdonos. Az elérhető kamat a lakástakarékot nyújtó intézménytől, a megtakarítás futamidejétől és a választott termékmódozattól is függ, a jelenlegi piaci környezetben igen kedvező, 3,9–7,9 százalék közötti kamatszint befolyásolhatja a termékek között vacillálók döntését. Akár lakásvásárláshoz, akár meglévő hitel kiváltásához pénztárcabarát lakáshitelre pályázók körében a Fundamenta kínálatából érdemes válogatni, hiszen itt érhetőek el a legalacsonyabb hitelkamatok (3,9–5,5 százalék).

A Fundamenta ugyanakkor a kedvezőbb hitelkamatok mellett rugalmasabb konstrukciókat is kínál, hiszen az OTP-vel ellentétben nem csak 4 vagy 8 éves futamidejű megtakarításra lehet szerződni, így azokat az ügyfeleket is meg tudja szólítani, akik a meglévő hitelük kamatperiódus-fordulójához igazítanák az LTP-ben összegyűlt megtakarítás kifizetését és így csökkentenék lakáshitelük terheit.

Számottevő különbség jelentkezik azonban a termékek között az elérhető hozam tekintetében. A befizetésekre szóló betéti kamat mértéke megegyező (0,1 százalék), ugyanakkor a szolgáltatók által kínált prémium vagy bónusz 5–30 százalékig terjedhet. Ha a spórolás célja, a rövid idő alatt elérhető minél magasabb hozam, akkor az OTP megoldásai között érdemes válogatni, hiszen megtakarítási oldalról duplán kedvezőbb, mint a Fundamenta által kínált változatok. A Fundamentánál 5 év megtakarítás 5 százalékos kamatbónuszt ér, míg az OTP a negyedik év végével 10 százalék prémiumot fizet, tehát rövid távon, ha nincs szükség hitelfelvételre, akkor az OTP a nyerő.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS