Folytatódik a Növekedési Kötvényprogram

2021. 01. 13., 16:30

A Monetáris Tanács január 13-i ülésén áttekintette a Növekedési Kötvényprogram eddigi eredményeit és megállapította, hogy a program eredményesen szolgálja az indulásakor megfogalmazott monetáris politikai célok elérését. A magas keretkihasználtságára és a továbbra is élénk érdeklődésre tekintettel a Monetáris Tanács a Növekedési Kötvényprogram keretösszegének 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra történő emeléséről döntött, miközben a program egyes feltételeit is módosította.

A Magyar Nemzeti Bank 2019. július 1-jén azzal a céllal indította el a Növekedési Kötvényprogramot, hogy a vállalati forrásbevonás szerkezetének javításán és a kötvénypiac likviditásának bővítésén keresztül növelje a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságát, illetve elősegítse, hogy a gazdasági szereplők a bankhitelek mellett megfelelő mértékben támaszkodjanak erre a típusú finanszírozásra is. A program kezdete óta eddig összesen 46 vállalat 53 kötvénysorozatának kibocsátására került sor, mely során a vállalatok közel 900 milliárd forint értékű forrást vontak be. A Növekedési Kötvényprogramnak köszönhetően a vállalati kötvénypiac likviditása a Monetáris Tanács céljaival összhangban jelentősen növekedett, aminek következtében a kötvénypiacról történő forrásbevonásra a vállalatok immár a bankhitellel történő finanszírozás valódi alternatívájaként tekintenek, ezzel bővültek a vállalati szektor forrásbevonási lehetőségei.

A Növekedési Kötvényprogram magas keretkihasználtságára és az iránta tapasztalható továbbra is élénk érdeklődésre tekintettel a Monetáris Tanács arról döntött, hogy a vásárlásokra rendelkezésre álló keretösszeget az eddigi 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra emeli 2021. január 13-i hatállyal. Emellett a Monetáris Tanács a jegybank által vásárolható vállalati kötvények maximális futamidejének 20 évről 30 évre történő emeléséről, valamint a jegybank által egy vállalatcsoporttal szembeni maximális kitettségének 50 milliárd forintról 70 milliárd forintra való emeléséről is döntött 2021. január 13-i hatállyal annak érdekében,  hogy tovább segítse a vállalati kötvénypiac likviditásának növelését, ezáltal pedig a hazai nagyvállalati szektor – az európai versenytársakhoz hasonlóan – továbbra is fenntartható, stabil és hosszútávú finanszírozáshoz jusson növekedést támogató beruházásaik finanszírozására. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS