Értékpapír-állományok: összefoglaló a júniusi változásokról

Értékpapír-állományok: összefoglaló a júniusi változásokról
2022. 08. 08., 13:19

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 456 milliárd forinttal, a rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 226 milliárd forinttal csökkent júniusban – tájékoztatott a jegybank.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 456 milliárd forinttal csökkent júniusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 126 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júniusban 157 milliárd forint értékben hét új sorozat kibocsátására került sor, egy papír járt le 519 milliárd forint összegben. Az aukciókon 242 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, a visszavásárlások névértéken 19 milliárd forintot tettek ki. A nem aukció keretében értékesített (lakossági) kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 91 milliárd forintos állománycsökkenést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 144 milliárd forintot tettek ki, a lejárat 243 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 27 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás -690 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán júniusban 4 új sorozat kibocsátására került sor 1 431 milliárd forint értékben, egy papír járt le 139 milliárd forint összegben. Az árváltozás 306 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 146 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 31 milliárd forinttal csökkent júniusban. A tárgyhónapban a ki- és rábocsátások értéke 30 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 27 milliárd forintot ért el. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 558 milliárd forintot tett ki június végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya júniusban 689 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB által júniusban kibocsátott kötvény 685 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 2 205 milliárd, az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 700 milliárd forintot ért el a hó végén. Júniusban a nem pénzügyi vállalatok, hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetén a ki- és rábocsátások értéke 189 milliárd forintot, a lejáratok összesen 66 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás 112 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 19 milliárd forinttal növelték az állományt.

Júniusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 110 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 54 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 10 790 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 69 milliárd forintot tett ki, a lejárat 72 milliárd forint volt. Az árváltozás 93 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 22 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 226 milliárd forinttal csökkent a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3 105 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 4 775 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 44 milliárd forintot tettek ki június végén. A vezető papírok árfolyama többnyire csökkent, a részvénypiaci kapitalizáció 3 százalékkal került lejjebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 224 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésen belül 685 milliárd forinttal növekedett az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén jelentősen, 630 milliárd forinttal nőtt a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya, azon belül a devizában kibocsátott állampapírok állománya növekedett, a forintban kibocsátott állampapírok állománya pedig csökkent a hónap során. Júniusban az egyéb kötvények állománya 32 milliárd forinttal nőtt, ezzel szemben a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek állománya csökkent, a csökkenés 70 milliárd és 11 milliárd forintot tett ki.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 62 milliárd forinttal csökkent júniusban. Ezen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a tőzsdei részvények állománya csökkent, a csökkenés 86 milliárd és 1 milliárd forint volt, a befektetési jegy és a jelzáloglevél állományuk növekedett, a növekedés 19 milliárd és 6 milliárd forint volt. Június végén a Növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2 851 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1 169 milliárd forint volt.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 79 milliárd forinttal növekedett a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 100 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 136 milliárd forint a csökkenés; a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 22 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 15 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások növelték a befektetési jegy, a tőzsdei részvény és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 131 milliárd, 51 milliárd és 2 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül júniusban a külföldiek állománya 337 milliárd forinttal növekedett, ezzel szemben a pénzügyi vállalatok, a nem pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor állománya 659 milliárd, 32 milliárd és 6 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 97 milliárd forinttal csökkent júniusban. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS