A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 456 milliárd forinttal, a rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 226 milliárd forinttal csökkent júniusban – tájékoztatott a jegybank.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 456 milliárd forinttal csökkent júniusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 126 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júniusban 157 milliárd forint értékben hét új sorozat kibocsátására került sor, egy papír járt le 519 milliárd forint összegben. Az aukciókon 242 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, a visszavásárlások névértéken 19 milliárd forintot tettek ki. A nem aukció keretében értékesített (lakossági) kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 91 milliárd forintos állománycsökkenést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 144 milliárd forintot tettek ki, a lejárat 243 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 27 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás -690 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán júniusban 4 új sorozat kibocsátására került sor 1 431 milliárd forint értékben, egy papír járt le 139 milliárd forint összegben. Az árváltozás 306 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 146 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 31 milliárd forinttal csökkent júniusban. A tárgyhónapban a ki- és rábocsátások értéke 30 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 27 milliárd forintot ért el. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 558 milliárd forintot tett ki június végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya júniusban 689 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB által júniusban kibocsátott kötvény 685 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 2 205 milliárd, az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 700 milliárd forintot ért el a hó végén. Júniusban a nem pénzügyi vállalatok, hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetén a ki- és rábocsátások értéke 189 milliárd forintot, a lejáratok összesen 66 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás 112 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 19 milliárd forinttal növelték az állományt.
Júniusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 110 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 54 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 10 790 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 69 milliárd forintot tett ki, a lejárat 72 milliárd forint volt. Az árváltozás 93 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 22 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 226 milliárd forinttal csökkent a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3 105 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 4 775 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 44 milliárd forintot tettek ki június végén. A vezető papírok árfolyama többnyire csökkent, a részvénypiaci kapitalizáció 3 százalékkal került lejjebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 224 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésen belül 685 milliárd forinttal növekedett az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén jelentősen, 630 milliárd forinttal nőtt a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya, azon belül a devizában kibocsátott állampapírok állománya növekedett, a forintban kibocsátott állampapírok állománya pedig csökkent a hónap során. Júniusban az egyéb kötvények állománya 32 milliárd forinttal nőtt, ezzel szemben a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek állománya csökkent, a csökkenés 70 milliárd és 11 milliárd forintot tett ki.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 62 milliárd forinttal csökkent júniusban. Ezen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a tőzsdei részvények állománya csökkent, a csökkenés 86 milliárd és 1 milliárd forint volt, a befektetési jegy és a jelzáloglevél állományuk növekedett, a növekedés 19 milliárd és 6 milliárd forint volt. Június végén a Növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2 851 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1 169 milliárd forint volt.
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 79 milliárd forinttal növekedett a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 100 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 136 milliárd forint a csökkenés; a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 22 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 15 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások növelték a befektetési jegy, a tőzsdei részvény és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 131 milliárd, 51 milliárd és 2 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent a hónap során.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül júniusban a külföldiek állománya 337 milliárd forinttal növekedett, ezzel szemben a pénzügyi vállalatok, a nem pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor állománya 659 milliárd, 32 milliárd és 6 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 97 milliárd forinttal csökkent júniusban. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.