Értékpapír-állományok: MNB-összefoglaló az augusztusi változásokról

Értékpapír-állományok: MNB-összefoglaló az augusztusi változásokról
2022. 10. 07., 13:13

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 608 milliárd forinttal csökkent, a rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 59 milliárd forinttal növekedett augusztusban.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 608 milliárd forinttal csökkent augusztusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 125 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán augusztusban 6 milliárd forint értékben öt új sorozat kibocsátására került sor, egy papír járt le 148 milliárd forint összegben. Az aukciókon 299 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, a visszavásárlások névértéken 44 milliárd forintot tettek ki. A nem aukció keretében értékesített (lakossági) kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 255 milliárd forintos állománycsökkenést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy aukciós ki- és rábocsátások 117 milliárd forintot tettek ki, a lejárat 258 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 41 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás -208 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán augusztusban sem új kibocsátásra, sem lejáratra nem került sor. Az árváltozás 335 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 120 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 6 milliárd forinttal csökkent augusztusban. A tárgyhónapban kibocsátás, lejárat és visszavásárlás sem volt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1709 milliárd forintot tett ki augusztus végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya augusztusban 75 milliárd forinttal csökkent. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 2 457 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 595 milliárd forintot ért el a hó végén. Augusztusban a kibocsátások értéke 80 milliárd forintot, a lejáratok összesen 107 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás 75 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 9 milliárd forinttal növelte az állományt.

Augusztusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 235 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 119 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 11 304 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 11 milliárd forintot tett ki, a lejárat 7 milliárd forint volt. Az árváltozás 12 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 14 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 59 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3 125 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5071 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 47 milliárd forintot tettek ki augusztus végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 0,7 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 39 milliárd forinttal növelte az állományt. A hónap során sem új bevezetésre, sem kivezetésre nem került sor.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 35 milliárd forinttal csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya, melyen belül mind a forintban, mind a devizában kibocsátott állampapírok állománya csökkent. Augusztusban a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek állománya növekedett, a növekedés 15 milliárd és 1 milliárd forintot tett ki, ezzel szemben egyéb kötvények állománya 6 milliárd forinttal csökkent.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 62 milliárd forinttal csökkent augusztusban. Ezen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a tőzsdei részvények állománya csökkent, a csökkenés 66 milliárd és 1 milliárd forint volt. A jelzáloglevél, az egyéb kötvény és a befektetési jegy állományuk növekedett, a növekedés mindhárom értékpapírfajta esetén 2 milliárd forint volt.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 154 milliárd forinttal növekedett a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 12 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 99 milliárd forint a csökkenés; a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 71 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 16 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások növelték a befektetési jegy és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 164 milliárd és 5 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül augusztusban minden szektorban csökkent az állomány, a külföldiek állománya 290 milliárd forinttal, a pénzügyi vállalatok, a nem pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor állománya 284 milliárd, 14 milliárd és 10 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 10 milliárd forinttal szintén csökkent augusztusban. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS