Értékpapír-állományok: MNB-összefoglaló a júliusi változásokról

2022. 09. 07., 15:13

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 206 milliárd forinttal csökkent, a rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 106 milliárd forinttal növekedett júliusban.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 206 milliárd forinttal csökkent júliusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 124 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júliusban 8 milliárd forint értékben négy új sorozat kibocsátására került sor, egy papír járt le 169 milliárd forint összegben. Az aukciókon 174 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, a visszavásárlások névértéken 60 milliárd forintot tettek ki. A nem aukció keretében értékesített (lakossági) kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 335 milliárd forintos állománycsökkenést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 65 milliárd forintot tettek ki, a lejárat 198 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 20 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás -469 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán júliusban sem új kibocsátásra, sem lejáratra nem került sor. Az árváltozás 232 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 268 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 157 milliárd forinttal nőtt júliusban. A tárgyhónapban a kibocsátások értéke 200 milliárd forintot tett ki, lejárat és visszavásárlás nem volt. A hónap során nagyobb összegű kamatfizetések valósultak meg. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 716 milliárd forintot tett ki július végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya júliusban 463 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB által júniusban kibocsátott kötvény lejárata 685 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 2 484 milliárd, az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 643 milliárd forintot ért el a hó végén. Júliusban a nem pénzügyi vállalatok, hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetén a ki- és rábocsátások értéke 278 milliárd forintot, a lejáratok összesen 28 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás 71 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 45 milliárd forinttal növelték az állományt.

Júliusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 323 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 76 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 11 112 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 14 milliárd forintot tett ki, a lejárat 1 milliárd forint volt. Az árváltozás 89 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 45 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 106 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3 018 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5 124 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 42 milliárd forintot tettek ki július végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 1,3 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 103 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 685 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén, 43 milliárd forinttal csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya, azon belül a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapírok állománya csökkent, ugyanakkor a rövid lejáratú, forintban kibocsátott és a devizában kibocsátott állampapírok állománya növekedett a hónap során. Júliusban az egyéb kötvények és a befektetési jegyek állománya növekedett, a növekedés 86 milliárd és 3 milliárd forintot tett ki, ezzel szemben a tőzsdei részvények állománya 3 milliárd forinttal csökkent.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 237 milliárd forinttal növekedett júliusban. Ezen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a tőzsdei részvények állománya csökkent, a csökkenés 63 milliárd és 1 milliárd forint volt. A jelzáloglevél, az egyéb kötvény és a befektetési jegy állományuk növekedett, a növekedés 186 milliárd, 104 milliárd és 11 milliárd forint volt.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 26 milliárd forinttal csökkent a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 128 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 194 milliárd forint a csökkenés; a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 52 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 14 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások növelték a befektetési jegy, a tőzsdei részvény és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 117 milliárd, 11 milliárd és 6 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül júliusban a külföldiek állománya 316 milliárd forinttal növekedett, ezzel szemben a pénzügyi vállalatok, az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya 338 milliárd, 17 milliárd és 14 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 153 milliárd forinttal csökkent júliusban. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS