A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 206 milliárd forinttal csökkent, a rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 106 milliárd forinttal növekedett júliusban.
A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 206 milliárd forinttal csökkent júliusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 124 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júliusban 8 milliárd forint értékben négy új sorozat kibocsátására került sor, egy papír járt le 169 milliárd forint összegben. Az aukciókon 174 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, a visszavásárlások névértéken 60 milliárd forintot tettek ki. A nem aukció keretében értékesített (lakossági) kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 335 milliárd forintos állománycsökkenést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 65 milliárd forintot tettek ki, a lejárat 198 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 20 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás -469 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán júliusban sem új kibocsátásra, sem lejáratra nem került sor. Az árváltozás 232 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 268 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 157 milliárd forinttal nőtt júliusban. A tárgyhónapban a kibocsátások értéke 200 milliárd forintot tett ki, lejárat és visszavásárlás nem volt. A hónap során nagyobb összegű kamatfizetések valósultak meg. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 716 milliárd forintot tett ki július végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya júliusban 463 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB által júniusban kibocsátott kötvény lejárata 685 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 2 484 milliárd, az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 643 milliárd forintot ért el a hó végén. Júliusban a nem pénzügyi vállalatok, hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetén a ki- és rábocsátások értéke 278 milliárd forintot, a lejáratok összesen 28 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás 71 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 45 milliárd forinttal növelték az állományt.
Júliusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 323 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 76 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 11 112 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 14 milliárd forintot tett ki, a lejárat 1 milliárd forint volt. Az árváltozás 89 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 45 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 106 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3 018 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5 124 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 42 milliárd forintot tettek ki július végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 1,3 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 103 milliárd forinttal növelte az állományt.
A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 685 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén, 43 milliárd forinttal csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya, azon belül a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapírok állománya csökkent, ugyanakkor a rövid lejáratú, forintban kibocsátott és a devizában kibocsátott állampapírok állománya növekedett a hónap során. Júliusban az egyéb kötvények és a befektetési jegyek állománya növekedett, a növekedés 86 milliárd és 3 milliárd forintot tett ki, ezzel szemben a tőzsdei részvények állománya 3 milliárd forinttal csökkent.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 237 milliárd forinttal növekedett júliusban. Ezen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a tőzsdei részvények állománya csökkent, a csökkenés 63 milliárd és 1 milliárd forint volt. A jelzáloglevél, az egyéb kötvény és a befektetési jegy állományuk növekedett, a növekedés 186 milliárd, 104 milliárd és 11 milliárd forint volt.
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 26 milliárd forinttal csökkent a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 128 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 194 milliárd forint a csökkenés; a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 52 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 14 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások növelték a befektetési jegy, a tőzsdei részvény és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 117 milliárd, 11 milliárd és 6 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent a hónap során.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül júliusban a külföldiek állománya 316 milliárd forinttal növekedett, ezzel szemben a pénzügyi vállalatok, az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya 338 milliárd, 17 milliárd és 14 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 153 milliárd forinttal csökkent júliusban. (MNB)
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.