Értékpapír-állományok: MNB-összefoglaló a júliusi változásokról

2022. 09. 07., 15:13

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 206 milliárd forinttal csökkent, a rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 106 milliárd forinttal növekedett júliusban.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 206 milliárd forinttal csökkent júliusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 124 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júliusban 8 milliárd forint értékben négy új sorozat kibocsátására került sor, egy papír járt le 169 milliárd forint összegben. Az aukciókon 174 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, a visszavásárlások névértéken 60 milliárd forintot tettek ki. A nem aukció keretében értékesített (lakossági) kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 335 milliárd forintos állománycsökkenést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 65 milliárd forintot tettek ki, a lejárat 198 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 20 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás -469 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán júliusban sem új kibocsátásra, sem lejáratra nem került sor. Az árváltozás 232 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 268 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 157 milliárd forinttal nőtt júliusban. A tárgyhónapban a kibocsátások értéke 200 milliárd forintot tett ki, lejárat és visszavásárlás nem volt. A hónap során nagyobb összegű kamatfizetések valósultak meg. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 716 milliárd forintot tett ki július végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya júliusban 463 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB által júniusban kibocsátott kötvény lejárata 685 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 2 484 milliárd, az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 643 milliárd forintot ért el a hó végén. Júliusban a nem pénzügyi vállalatok, hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetén a ki- és rábocsátások értéke 278 milliárd forintot, a lejáratok összesen 28 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás 71 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 45 milliárd forinttal növelték az állományt.

Júliusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 323 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 76 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 11 112 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 14 milliárd forintot tett ki, a lejárat 1 milliárd forint volt. Az árváltozás 89 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 45 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 106 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3 018 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5 124 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 42 milliárd forintot tettek ki július végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 1,3 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 103 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 685 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén, 43 milliárd forinttal csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya, azon belül a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapírok állománya csökkent, ugyanakkor a rövid lejáratú, forintban kibocsátott és a devizában kibocsátott állampapírok állománya növekedett a hónap során. Júliusban az egyéb kötvények és a befektetési jegyek állománya növekedett, a növekedés 86 milliárd és 3 milliárd forintot tett ki, ezzel szemben a tőzsdei részvények állománya 3 milliárd forinttal csökkent.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 237 milliárd forinttal növekedett júliusban. Ezen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a tőzsdei részvények állománya csökkent, a csökkenés 63 milliárd és 1 milliárd forint volt. A jelzáloglevél, az egyéb kötvény és a befektetési jegy állományuk növekedett, a növekedés 186 milliárd, 104 milliárd és 11 milliárd forint volt.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 26 milliárd forinttal csökkent a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 128 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 194 milliárd forint a csökkenés; a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 52 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 14 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások növelték a befektetési jegy, a tőzsdei részvény és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 117 milliárd, 11 milliárd és 6 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül júliusban a külföldiek állománya 316 milliárd forinttal növekedett, ezzel szemben a pénzügyi vállalatok, az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya 338 milliárd, 17 milliárd és 14 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 153 milliárd forinttal csökkent júliusban. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 28., 10:10
A szerződés alapvető jellemzője, hogy a felek egybehangzó akaratát fejezi ki. Mi a helyzet akkor, hogy az egyik szerződő felet tévedésbe ejtették, és emiatt döntött a szerződéskötés mellett? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-05-29 15:40:00
Az ingatlan.com májusi adatai, valamint az aktuális hazai ingatlanpiaci trendek alapján a money.hu összegyűjtötte, hol lehet érdemes most nyaralót vásárolni, és hogyan finanszírozható akár hitelből is egy balatoni víkendház.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS