Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2024. szeptemberi adatokat

2024. 11. 08., 09:08

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.

  • Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 654 milliárd forinttal növekedett szeptemberben. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 37 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán szeptemberben a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 236 milliárd forintot, a törlesztések 51 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 39 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki-és rábocsátások 348 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 196 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 47 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 157 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán az új kibocsátások 98 milliárd forintot, a lejárat 178 milliárd forintot tett ki. Az árváltozás 52 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 84 milliárd forinttal növelte az állományt szeptemberben.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 135 milliárd forinttal növekedett szeptemberben. A tárgyhónapban a ki- és rábocsátások érteke 188 milliárd forint volt, a lejárat 45 milliárd forintot, a visszavásárlások értéke 24 milliárd forintot tett ki. Az árváltozás 13 milliárd forinttal, a devizaárfolyam változása 3 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 2 013 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 202 milliárd forintot tett ki szeptember végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya szeptemberben 241 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 306 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7 246 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4 305 milliárd forintot ért el a hó végén. Szeptemberben a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 82 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 133 milliárd forint volt. Az árváltozás 60 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 54 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 434 milliárd forinttal növekedett szeptemberben. A pénzpiaci alapok jegyei 528 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 21 094 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 6 milliárd forint, lejárat nem volt. Az árváltozás 209 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 44 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 214 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 6 329 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 6 772 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 85 milliárd forintot tettek ki szeptember végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 1,6 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 228 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 373 milliárd forinttal növekedett az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén növekedett a tőzsdei részvények, a jelzáloglevelek és a befektetési jegyek állománya, a növekedés 32 milliárd, 22 milliárd és 11 milliárd forint volt. Ezzel szemben a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és az egyéb kötvények állománya csökkent, a csökkenés 33 milliárd és 3 milliárd forintot tett ki.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 353 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. Az MNB kötvény és az egyéb kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 641 milliárd és 68 milliárd forint volt. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, a jelzáloglevél és a befektetési jegy állományuk növekedett, a növekedés 240 milliárd, 109 milliárd és 7 milliárd forint volt. A tőzsdei részvény állományuk összességében nem változott a hónap során. Növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2 816 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1 161 milliárd forint névértékű kötvény volt szeptember végén.

A háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya a vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 246 milliárd forinttal nőtt. Ezen belül a háztartások 127 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 143 milliárd, a devizában kibocsátott állampapíroknál 4 milliárd forint állománynövekedés, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 19 milliárd forint állománycsökkenés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy és egyéb kötvény állományukat, a növekedés 127 milliárd és 20 milliárd forint volt. A tőzsdei részvények állománya 33 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően növekedett a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül minden szektorban növekedett az állomány. A pénzügyi vállalatok, a külföldiek, az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya is növekedett, a növekedés 354 milliárd, 117 milliárd, 36 milliárd és 7 milliárd forintot tett ki. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 140 milliárd forinttal növekedett a hónap során.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS