Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 654 milliárd forinttal növekedett szeptemberben. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 37 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán szeptemberben a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 236 milliárd forintot, a törlesztések 51 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 39 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki-és rábocsátások 348 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 196 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 47 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 157 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán az új kibocsátások 98 milliárd forintot, a lejárat 178 milliárd forintot tett ki. Az árváltozás 52 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 84 milliárd forinttal növelte az állományt szeptemberben.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 135 milliárd forinttal növekedett szeptemberben. A tárgyhónapban a ki- és rábocsátások érteke 188 milliárd forint volt, a lejárat 45 milliárd forintot, a visszavásárlások értéke 24 milliárd forintot tett ki. Az árváltozás 13 milliárd forinttal, a devizaárfolyam változása 3 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 2 013 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 202 milliárd forintot tett ki szeptember végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya szeptemberben 241 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 306 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7 246 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4 305 milliárd forintot ért el a hó végén. Szeptemberben a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 82 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 133 milliárd forint volt. Az árváltozás 60 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 54 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 434 milliárd forinttal növekedett szeptemberben. A pénzpiaci alapok jegyei 528 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 21 094 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 6 milliárd forint, lejárat nem volt. Az árváltozás 209 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 44 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 214 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 6 329 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 6 772 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 85 milliárd forintot tettek ki szeptember végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 1,6 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 228 milliárd forinttal növelte az állományt.
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 373 milliárd forinttal növekedett az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén növekedett a tőzsdei részvények, a jelzáloglevelek és a befektetési jegyek állománya, a növekedés 32 milliárd, 22 milliárd és 11 milliárd forint volt. Ezzel szemben a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és az egyéb kötvények állománya csökkent, a csökkenés 33 milliárd és 3 milliárd forintot tett ki.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 353 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. Az MNB kötvény és az egyéb kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 641 milliárd és 68 milliárd forint volt. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, a jelzáloglevél és a befektetési jegy állományuk növekedett, a növekedés 240 milliárd, 109 milliárd és 7 milliárd forint volt. A tőzsdei részvény állományuk összességében nem változott a hónap során. Növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2 816 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1 161 milliárd forint névértékű kötvény volt szeptember végén.
A háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya a vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 246 milliárd forinttal nőtt. Ezen belül a háztartások 127 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 143 milliárd, a devizában kibocsátott állampapíroknál 4 milliárd forint állománynövekedés, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 19 milliárd forint állománycsökkenés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy és egyéb kötvény állományukat, a növekedés 127 milliárd és 20 milliárd forint volt. A tőzsdei részvények állománya 33 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően növekedett a hónap során.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül minden szektorban növekedett az állomány. A pénzügyi vállalatok, a külföldiek, az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya is növekedett, a növekedés 354 milliárd, 117 milliárd, 36 milliárd és 7 milliárd forintot tett ki. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 140 milliárd forinttal növekedett a hónap során.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.