Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2024. februári adatokat

2024. 04. 09., 15:10

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 161 milliárd forinttal növekedett februárban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 40 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán februárban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 419 milliárd forintot, a törlesztések 263 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 196 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 390 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 381 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 49 milliárd forinttal növekedett a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok összességében nőttek, az árváltozás 132 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán új kibocsátás és lejárat nem volt. Az árváltozás 135 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 251 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 16 milliárd forinttal csökkent februárban. A tárgyhónapban kibocsátás nem volt, egy jelzáloglevél részleges visszavásárlására került sor 20 milliárd forint összegben. Az árváltozás 6 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyam változása 4 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 792 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 199 milliárd forintot tett ki február végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya februárban 26 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 29 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7 004 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 883 milliárd forintot ért el a hó végén. Februárban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 86 milliárd forintot tett ki, a lejáratok értéke 210 milliárd forint volt. Az árváltozás 44 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 127 milliárd forinttal növelte az állományt.

Februárban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 638 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 571 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 18 768 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 10 milliárd forint, a lejáratoké 4 milliárd forint volt. Az árváltozás 147 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 81 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 338 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 5 913 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 6 401 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 74 milliárd forintot tettek ki február végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 2,8 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 337 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állomány-csökkenésén belül 372 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent az egyéb kötvények és a tőzsdei részvények állománya, a csökkenés 109 milliárd és 5 milliárd forint volt. Ezzel szemben növekedett a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a jelzáloglevelek állománya, a növekedés 174 milliárd és 1 milliárd forintot tett ki.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 282 milliárd forinttal növekedett februárban. Az MNB kötvény, az egyéb kötvény, a jelzáloglevél és a befektetési jegy állományuk nőtt, a növekedés 365 milliárd, 12 milliárd, 3 milliárd és 1 milliárd forint volt. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír állományuk csökkent, a csökkenés 98 milliárd forint volt.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 95 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 78 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 96 milliárd forint csökkenés, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 6 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapíroknál 12 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások 9 milliárd forinttal szintén csökkentették az egyéb kötvény állományukat, míg a befektetési jegy és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 182 milliárd és 4 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően csökkent a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a külföldiek állománya 221 milliárd, a pénzügyi vállalatok állománya 8 milliárd és az államháztartási szektor állománya 3 milliárd forinttal növekedett. Ezzel szemben a nem pénzügyi vállalatok állománya 7 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 65 milliárd forinttal csökkent februárban.

MNB

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.

  Rovathírek: GUSTO

A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.