Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2024. februári adatokat

2024. 04. 09., 15:10

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 161 milliárd forinttal növekedett februárban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 40 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán februárban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 419 milliárd forintot, a törlesztések 263 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 196 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 390 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 381 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 49 milliárd forinttal növekedett a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok összességében nőttek, az árváltozás 132 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán új kibocsátás és lejárat nem volt. Az árváltozás 135 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 251 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 16 milliárd forinttal csökkent februárban. A tárgyhónapban kibocsátás nem volt, egy jelzáloglevél részleges visszavásárlására került sor 20 milliárd forint összegben. Az árváltozás 6 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyam változása 4 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 792 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 199 milliárd forintot tett ki február végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya februárban 26 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 29 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7 004 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 883 milliárd forintot ért el a hó végén. Februárban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 86 milliárd forintot tett ki, a lejáratok értéke 210 milliárd forint volt. Az árváltozás 44 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 127 milliárd forinttal növelte az állományt.

Februárban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 638 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 571 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 18 768 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 10 milliárd forint, a lejáratoké 4 milliárd forint volt. Az árváltozás 147 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 81 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 338 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 5 913 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 6 401 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 74 milliárd forintot tettek ki február végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 2,8 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 337 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állomány-csökkenésén belül 372 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent az egyéb kötvények és a tőzsdei részvények állománya, a csökkenés 109 milliárd és 5 milliárd forint volt. Ezzel szemben növekedett a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a jelzáloglevelek állománya, a növekedés 174 milliárd és 1 milliárd forintot tett ki.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 282 milliárd forinttal növekedett februárban. Az MNB kötvény, az egyéb kötvény, a jelzáloglevél és a befektetési jegy állományuk nőtt, a növekedés 365 milliárd, 12 milliárd, 3 milliárd és 1 milliárd forint volt. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír állományuk csökkent, a csökkenés 98 milliárd forint volt.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 95 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 78 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 96 milliárd forint csökkenés, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 6 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapíroknál 12 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások 9 milliárd forinttal szintén csökkentették az egyéb kötvény állományukat, míg a befektetési jegy és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 182 milliárd és 4 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően csökkent a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a külföldiek állománya 221 milliárd, a pénzügyi vállalatok állománya 8 milliárd és az államháztartási szektor állománya 3 milliárd forinttal növekedett. Ezzel szemben a nem pénzügyi vállalatok állománya 7 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 65 milliárd forinttal csökkent februárban.

MNB

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 19., 14:50
A márciusi 2,5 százalék után 2025. áprilisban 2,4 százalékos volt az átlagos éves infláció az Európai Unióban; a magyar adatot, amely az év első két hónapjában a legmagasabb volt, márciusban a második legmagasabb volt, áprilisban a román és az észt ráta is megelőzte.
2025-05-19 22:20:00
Megjelent a fiatal gazdákat támogató felhívás; a 79 milliárd forintos keretösszegből vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni 2025. július 16-tól.
2025-05-19 19:40:00
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.
2025-05-19 11:10:00
2025. június 28-ától a digitális akadálymentesítés kötelezettség a gazdasági szereplők többsége számára. Ezen a napon lép hatályba ugyanis a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés szabályairól szóló törvény. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje foglalta össze.
2025-05-17 12:50:00
A NAV-nak a külföldi bankszámlák adatairól is van információja; az adóbevallás ellenőrzésekor, kiegészítésekor az ilyen számlákkal kapcsolatos, valamint a számlákra beérkező jövedelmeket is figyelembe kell venni – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.