Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 161 milliárd forinttal növekedett februárban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 40 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán februárban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 419 milliárd forintot, a törlesztések 263 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 196 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 390 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 381 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 49 milliárd forinttal növekedett a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok összességében nőttek, az árváltozás 132 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán új kibocsátás és lejárat nem volt. Az árváltozás 135 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 251 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 16 milliárd forinttal csökkent februárban. A tárgyhónapban kibocsátás nem volt, egy jelzáloglevél részleges visszavásárlására került sor 20 milliárd forint összegben. Az árváltozás 6 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyam változása 4 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 792 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 199 milliárd forintot tett ki február végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya februárban 26 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 29 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7 004 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 883 milliárd forintot ért el a hó végén. Februárban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 86 milliárd forintot tett ki, a lejáratok értéke 210 milliárd forint volt. Az árváltozás 44 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 127 milliárd forinttal növelte az állományt.
Februárban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 638 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 571 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 18 768 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 10 milliárd forint, a lejáratoké 4 milliárd forint volt. Az árváltozás 147 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 81 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 338 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 5 913 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 6 401 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 74 milliárd forintot tettek ki február végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 2,8 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 337 milliárd forinttal növelte az állományt.
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állomány-csökkenésén belül 372 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent az egyéb kötvények és a tőzsdei részvények állománya, a csökkenés 109 milliárd és 5 milliárd forint volt. Ezzel szemben növekedett a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a jelzáloglevelek állománya, a növekedés 174 milliárd és 1 milliárd forintot tett ki.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 282 milliárd forinttal növekedett februárban. Az MNB kötvény, az egyéb kötvény, a jelzáloglevél és a befektetési jegy állományuk nőtt, a növekedés 365 milliárd, 12 milliárd, 3 milliárd és 1 milliárd forint volt. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír állományuk csökkent, a csökkenés 98 milliárd forint volt.
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 95 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 78 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 96 milliárd forint csökkenés, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 6 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapíroknál 12 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások 9 milliárd forinttal szintén csökkentették az egyéb kötvény állományukat, míg a befektetési jegy és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 182 milliárd és 4 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően csökkent a hónap során.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a külföldiek állománya 221 milliárd, a pénzügyi vállalatok állománya 8 milliárd és az államháztartási szektor állománya 3 milliárd forinttal növekedett. Ezzel szemben a nem pénzügyi vállalatok állománya 7 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 65 milliárd forinttal csökkent februárban.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.