Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2023. júniusi adatokat

2023. 08. 07., 10:10

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 1 407 milliárd forinttal növekedett júniusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 46 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júniusban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 287 milliárd forintot, a törlesztések 2 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 206 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 449 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 277 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 21 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 746 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán júniusban sem új kibocsátás, sem lejárat nem volt, a tranzakció nagyságát a kamathalmozódás és kamatfizetés egyenlege határozta meg. Az árváltozás 99 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 102 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 60 milliárd forinttal nőtt júniusban. A tárgyhónapban a ki- és rábocsátások 26 milliárd forintot tettek, lejárat nem volt. Az árváltozás a hozamváltozások hatására 32 milliárd forintot ért el júniusban. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 831 milliárd forintot tett ki június végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya júniusban 1 113 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 695 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 5 017 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 656 milliárd forintot ért el a hó végén.

Júniusban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 459 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 150 milliárd forint volt. Az árváltozás 109 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 22 milliárd forinttal csökkentette az állományt. Júniusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya jelentősen, 877 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 480 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 14 597 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 29 milliárd forint, a lejáratoké 28 milliárd forint volt. Az árváltozás 145 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 5 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 462 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 4 183 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5 354 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 44 milliárd forintot tettek ki június végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 5 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 468 milliárd forinttal növelte az állományt. A hónap során egy új részvénybevezetés volt a Budapesti Értéktőzsdén.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 912 milliárd forinttal növekedett az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Emellett szintén növekedett az egyéb kötvények és a tőzsdei részvények állománya, a növekedés 211 milliárd és 24 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és a befektetési jegy állományuk csökkent, a csökkenés 70 milliárd és 4 milliárd forintot ért le.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 238 milliárd forinttal csökkent júniusban. Csökkent az MNB kötvény, a jelzáloglevél, az egyéb kötvény és a tőzsdei részvény állományuk, a csökkenés 221 milliárd, 74 milliárd, 24 milliárd és 1 milliárd forintot tett ki. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és a befektetési jegy állományuk 67 milliárd és 13 milliárd forinttal növekedett júniusban. Június végén a Növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2847 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1 168 milliárd forint névértékű kötvény volt.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 654 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 281 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 256 milliárd forint, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból pedig 11 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból 14 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 326 milliárd és 95 milliárd forintot tett ki. A tőzsdei részvény állományuk 44 milliárd forinttal csökkent júniusban. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül júniusban minden szektorban növekedett az állomány. A külföldiek állománya 111 milliárd forinttal, a pénzügyi vállalatok állománya 943 milliárd forinttal, a nem pénzügyi vállalatok állománya 26 milliárd forinttal és az államháztartási szektor állománya 26 milliárd forinttal növekedett. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 111 milliárd forinttal szintén növekedett júniusban. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS