A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 753 milliárd forinttal csökkent, a rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 537 milliárd forinttal nőtt.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 753 milliárd forinttal csökkent októberben. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 118 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán októberben 146 milliárd forint értékben hat új sorozat kibocsátására került sor, egy papír járt le 575 milliárd forint összegben. Az aukciókon 168 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, visszavásárlás nem volt. A nem aukció keretében értékesített (lakossági) kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 71 milliárd forintos állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy aukciós ki- és rábocsátások 213 milliárd forintot tettek ki, a lejárat 239 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 28 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás -214 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán októberben sem új kibocsátásra, sem lejáratra nem került sor. Az árváltozás 22 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 248 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 milliárd forinttal csökkent októberben. A tárgyhónapban 33 milliárd forint értékű rábocsátásra került sor, a lejárat 5 milliárd forint volt. A hónap során több jelzáloglevélnek volt kamatfizetése. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1662 milliárd forintot tett ki október végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya októberben 1 479 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB által kibocsátott kötvény lejárata 1384 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 2551 milliárd, az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3514 milliárd forintot ért el a hó végén. Októberben a nem pénzügyi vállalatok, hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetén a ki- és rábocsátások értéke 105 milliárd forintot, a lejáratok összesen 70 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás 72 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 61 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
Októberben a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 189 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 227 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 11 750 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 15 milliárd forintot tett ki, a lejárat 19 milliárd forint volt. Az árváltozás 60 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 53 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 537 milliárd forinttal nőtt a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3286 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 4797 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 42 milliárd forintot tettek ki október végén. A vezető papírok árfolyama emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 7,1 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 516 milliárd forinttal növelte az állományt.
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 1377 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és az egyéb kötvények állománya, a csökkenés 74 milliárd és 3 milliárd forintot ért el. A befektetési jegy, a jelzáloglevél és a tőzsdei részvény állományuk nem változott a hónap során.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 274 milliárd forinttal csökkent októberben. Ezen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, az egyéb kötvény és az MNB kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 341 milliárd, 10 milliárd és 7 milliárd forint volt. A befektetési jegy, a jelzáloglevél és tőzsdei részvények állományuk növekedett, a növekedés 41 milliárd, 27 milliárd és 16 milliárd forintot tett ki.
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 383 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 281 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 109 milliárd forint, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 155 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 18 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy, az egyéb kötvény és a tőzsdei részvény állományukat, a növekedés 94 milliárd, 16 milliárd és 10 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent a hónap során.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül októberben a háztartásokon kívül minden szektorban csökkent az állomány, a pénzügyi vállalatok állománya 644 milliárd forinttal, a külföldiek, a nem pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor állománya 320 milliárd, 31 milliárd és 23 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 265 milliárd forinttal növekedett októberben. (MNB)
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
