A jegybank összefoglalója.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 619 milliárd forinttal csökkent márciusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 52 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán márciusban 261 milliárd forint értékben öt új sorozat kibocsátására került sor, két állampapír járt le összesen 146 milliárd forint értékben. Az aukciókon 255 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, a visszavásárlások névértéken 29 milliárd forintot tettek ki. A nem aukció keretében értékesített (lakossági) kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 160 milliárd forintos állománycsökkenést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 204 milliárd forintot tettek ki, a lejárat 160 milliárd forint volt.
A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 6 milliárd forinttal növekedett a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás -713 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán márciusban új kibocsátásra nem került sor, egy papír járt le 45 milliárd forint összegben. Az árváltozás 9 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 6 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 32 milliárd forinttal csökkent márciusban. A tárgyhónapban a rábocsátások értéke 8 milliárd forintot tett ki, egy devizában denominált jelzáloglevél járt le 6 milliárd forint értékben, visszavásárlás nem volt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1578 milliárd forintot tett ki, a devizában kibocsátott papírok állománya a lejárat eredményeképpen megszűnt március végére.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya márciusban 289 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB által márciusban kibocsátott kötvény 518 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 2 088 milliárd, az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 646 milliárd forintot ért el a hó végén. Márciusban a nem pénzügyi vállalatok, hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetén a kibocsátások értéke 24 milliárd forintot, a lejárat és a visszavásárlás 166 milliárd forintot tett ki volt. Az árváltozás 95 milliárd forinttal csökkentette az állományt, a devizaárfolyamok változása összességében nem gyakoroltak hatást az állományra.
Márciusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 173 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 29 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 10 349 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 325 milliárd forintot tett ki, a lejárat 318 milliárd forint volt. Az árváltozás 83 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 3 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 325 milliárd forinttal nőtt a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3668 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 4 999 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 51 milliárd forintot tettek ki március végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 3,9 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 181 milliárd forinttal növelte az állományt.
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 518 milliárd forinttal növekedett az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Ezzel szemben 126 milliárd forinttal csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya, ami túlnyomó részben a devizában kibocsátott állampapírok csökkenéséből adódott. Szintén csökkentették állományukat a tőzsdei részvényekből, az egyéb kötvényekből és jelzáloglevelekből, a csökkenés 52 milliárd, 11 milliárd és 4 milliárd forintot tett ki. A befektetési jegyekből 1 milliárd forint növekedés figyelhető meg.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 221 milliárd forinttal növekedett márciusban. Ezen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, a befektetési jegy és a jelzáloglevél részvény állományuk növekedett, a növekedés 184 milliárd, 88 milliárd és 6 milliárd forint volt. Az egyéb kötvény és a tőzsdei részvény állományuk 56 milliárd és 2 milliárd forinttal csökkent. Március végén a Növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2 772 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1 129 milliárd forint volt.
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 158 milliárd forinttal növekedett a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 239 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 203 milliárd forint, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 46 milliárd forint állománycsökkenés, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 10 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások növelték a tőzsdei részvény és egyéb kötvény állományukat, a növekedés 170 milliárd és 4 milliárd forintot tett ki, ezzel szemben a befektetési jegy állományuk 91 milliárd forinttal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent a hónap során.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül márciusban a nem pénzügyi vállalatok állománya 94 milliárd forinttal növekedett, ezzel szemben a külföldiek, a pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor állománya 272 milliárd, 172 milliárd és 26 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 240 milliárd forinttal csökkent márciusban. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.