Bizonytalan a gazdaság, hét 7 éve nem látott mélyponton a kockázatitőke-piac

2020. 01. 28., 17:31

A kockázatitőke-piaci tevékenység üteme lassul, jelezve, hogy a gazdasági környezet romlásával kapcsolatos várakozások hatással vannak a piaci hangulatra – derül ki a Deloitte közép-európai kockázati tőke bizalmi felmérés legfrissebb eredményéből.

 A bizalom gyengülése miatt a mutató hét éve nem látott mélységbe került. A válaszadók csaknem fele (46 százalék) a gazdaság romlására számít a következő hónapok során, a várakozások egyhangúak, a megkérdezettek egyike sem számít a gazdasági helyzet javulására a következő hónapokban.

Tranzakciós szempontból a válaszadók negyede (25 százalék) összpontosít a kínálati piacra,  ami növekedést jelent a tavalyi egyötödhöz (19 százalék) képest, és egyben a legnagyobb arány 2015 tavasza óta. Ez valószínűleg összefügg a magas árazási szinttel, bár ez a helyzet stabilizálódhat: a válaszadók csupán 15 százaléka számít további árnövekedésre, míg a tavalyi évhez képest kétszeres arányban (48 százalék) számítanak az árazási szintek csökkenésére a következő év során.

„A tranzakciós árazások számos sikeres kockázatitőke-befektetői kilépéshez járultak hozzá a régióban az elmúlt néhány évben, amely további tőkegyűjtésre ösztönözte a befektetőket. A jelenlegi árszint várható enyhülése ösztönözheti a befektetéseket, mivel a friss forrással  rendelkező alapok könnyebben meg tudnak majd felelni az eladói várakozásoknak” – mondja Csűrös Balázs, a Deloitte Pénzügyi tanácsadási üzletágának partnere. „Egy esetlegesen nagyobb bizonytalansággal járó időszak nagyobb sikerrel kecsegtet a jól előkészített ügyletek számára, különösen azokban a helyzetekben, ahol az eladók nem rendelkeznek egyértelmű utódlási alternatívával.

A bizonytalan időszakban felértékelődnek a piacvezető vállalkozások: a válaszadók 62 százaléka arra számít, hogy ezekért a cégekért heves küzdelem fog folyni. Ez az eredmény a legutóbbi felmérésünkhöz képest jelentősen változott, hiszen akkor a válaszadóknak csak 47 százaléka számított a piacvezető cégek ilyen szintű felértékelődésére Közép-Európában. Az arány akkor a növekvő középvállalkozásoknál volt még magasabb (40 százalék), míg most ez csupán 29 százalék.

A felmérés részletes eredményeit ide kattintva tekintheti meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS