Bennfentes információk alapján adott el 11 millió Est Media részvényt – 64 millió forint a büntetés

2022. 02. 16., 14:14

Az MNB 64 millió forint bírságot szabott ki egy magánszemélyre a bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A jegybank megállapította, hogy a magánszemély bennfentes információ felhasználásával EST MEDIA részvényeket értékesített tőzsdén kívül. Márpedig bennfentes kereskedés nem csak vételi, de eladási ügylettel is megvalósulhat.

A Magyar Nemzeti Bank hivatalból indított – előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – piacfelügyeleti eljárása során vizsgálta, hogy egy természetes személy által adott tőzsdén kívüli megbízások kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései.

A jegybank a feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy az EST MEDIA Nyrt. (jelenleg: Delta Technologies Nyrt.) bennfentes jegyzékén szereplő egyik természetes személy, betöltött pozíciójából adódóan bennfentes információkról szerzett tudomást. Ezek nyilvánosságra kerülésüket megelőzően árfolyam befolyásolására alkalmas, lényeges információnak minősültek, és a Delta Systems Kft. EST MEDIA Nyrt. általi megvásárlására vonatkoztak.

Az információk birtokában az érintett személy tiltott bennfentes kereskedelmet megvalósító tőzsdén kívüli megbízásokat adott. A végrehajtott tranzakciók során az érintett személy a vizsgált időszakban több mint 11 millió darab EST MEDIA részvényt adott el. A magánszemély magatartásával olyan többletinformáció felhasználásával kötött tőkepiaci ügyletet, amely a többi befektetővel szemben tisztességtelen előnyhöz juttatta. Ez sérti a tőkepiac átláthatóságát és azt, hogy a befektetők egyenlő feltételekkel vegyenek részt a tőkepiaci kereskedésben.

Bennfentesnek tekintendő minden olyan, pénzügyi eszközzel kapcsolatos pontos információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas a pénzügyi eszköz árának lényeges befolyásolására. A tőkepiaci törvény, s a MAR tiltja az ilyen információ felhasználásával kötött ügyleteket, amelyek bennfentes kereskedelemnek minősülnek. A bennfentes kereskedelem megállapításához csak az szükséges, hogy a bennfentes információval rendelkező személy azokat felhasználva ügyletet kössön. Tehát sem az árfolyam elmozdulásának várható iránya, sem pedig az nem képezi a tényállás részét, hogy egy befektető a konkrét információt a saját szubjektív és egyedi helyzetében, a saját rövid és hosszú távú befektetési céljai közé pontosan milyen (irányú) tőkepiaci ügyletek megkötésével látja beilleszthetőnek. Mindezek mellett is az MNB rendelkezésére álló bizonyítékok szerint a konkrét ügyben az alapvetően pozitív tartalmú bennfentes információ felhasználásával a természetes személy által kötött eladási ügyletek is hosszabb távon gazdaságilag ésszerűnek voltak tekinthetők.

Mindezek nyomán az MNB a jogsértő magatartástól eltiltás mellett 64 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte az érintett személyt a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Az ügy kapcsán az MNB bennfentes kereskedelem bűntett gyanújával feljelentést is tesz a Fővárosi Főügyészségen.

A bírságösszeg meghatározásánál a jegybank figyelembe vette, hogy az ilyen típusú jogszabálysértés különös súlyú a tőkepiac biztonságos, zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély tőkepiaci ismeretekkel rendelkező személyként sértette meg a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályokat. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS