BAMOSZ: 438 milliárddal nőtt a befektetési alapok vagyona szeptemberben

2023. 10. 16., 14:10

Szeptemberben 3,6 százalékkal, 438 milliárd forinttal 12 734 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) hétfőn.

A befektetési alapokban elhelyezett tőke a múlt hónapban 268 milliárd forinttal nőtt. A legtöbb kategóriában tőkebeáramlást mértek, kiemelkedően a kötvényalapoknál.

A pénzpiaci alapokhoz 5,2 milliárd forintnyi tőke érkezett, a hozamokkal együtt 2,1 százalékkal 529,6 milliárd forintra nőtt a vagyonuk.

A kötvényalapokhoz továbbra is áramlik a friss tőke: a múlt hónapban 172,8 milliárdnyi érkezett, amely magasan kiemelkedik a kategóriák között. A rövid futamidejű kötvények jártak az élen, ahová 152,9 milliárdnyi friss tőke érkezett. A hosszú futamidejű kötvényalapokba 5,1 milliárd forint folyt be a hónap folyamán, míg a szabad futamidejű kötvényalapokhoz 14,8 milliárd érkezett. A hozamok is hozzájárultak a vagyonnövekedéshez, így mindösszesen 5,3 százalékos növekedést tud felmutatni a legnagyobb vagyonértékű kategória a hónap során, a vagyon 4456 milliárd forint lett a hónap végére.

A vegyes alapokhoz 19,6 milliárdnyi tőke érkezett, a kategória vagyona 2 százalékkal 1719 milliárd forintra növekedett.

A részvényalapoknál 4,6 milliárd forintos tőkebeáramlás volt az elmúlt hónapban. Az árfolyamok csökkentek, így összességében a részvényalapok vagyona csak 0,7 százalékkal 791 milliárd forintra tudott növekedni.

Az ingatlanalapok esetében 23,6 milliárdnyi tőke érkezett a hónap során. A hozamokra az ingatlanalapoknál természetesen most is lehetett számítani. Végül a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 2,5 százalékkal lett több a második legnagyobb kategóriánál. A kategória vagyona, ahogy azt várni lehetett, átlépte a kétezer milliárdot.

Az árupiaci alapokba 1,5 milliárdnyi tőke érkezett, a hozamok ezúttal nem tudtak érdemben hozzátenni a növekedéshez, de így is a vagyon 2 százalékkal 81,9 milliárd forintra nőtt.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében az elmúlt hónapban érdemi tőkemozgás nem volt. Ennek ellenére, a hozamoknak köszönhetően, a vagyon 3,2 százalékkal 1309 milliárd forintra növekedett a hónap során.

A BAMOSZ a hazai alap- és vagyonkezelő szakmát képviselő szövetség, 25 tagja összesen 16 100 milliárd forint vagyont kezel, ezen belül mintegy 12 700 milliárd forintot befektetési alapokban. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS