Ötvenezer forintos címletű érmét bocsátott ki a jegybank

2019. 01. 18., 11:15

A Magyar Nemzeti Bank „Árpád-házi Szent Piroska” megnevezéssel 50 000 forintos címletű arany és 2000 forintos címletű rézötvözetű emlékérmét bocsátott ki.

Az arany emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 6,982 gramm, átmérője 22 mm, széle sima; a 2000 forintos emlékérme 75 százalék réz, 4 százalék nikkel és 21 százalék cink ötvözetéből készült, súlya 4,2 gramm, átmérője 22 mm, széle sima – olvasható a Magyar Közlönyben megjelent MNB-rendeletben.

A kibocsátás időpontja mindkét emlékérme esetében 2019. január 18., az arany emlékérméből 2000, a rézötvözetűből 5000 darab készíthető.

Mindkét emlékérme előlapján, a középmezőben az Árpád-házi Szent Piroska által Konstantinápolyban (ma Isztambul) alapított Pantokrátor kolostor ábrázolása látható. Az emlékérmék hátlapján, a középmezőben Árpád-házi Szent Piroska félalakos – az isztambuli Hagia Sophiában található mozaik alapján készült – ábrázolása látható, kezében a kolostor alapító okiratával. 

Az arany emlékérme kiemelt képünkön látható; a rézötvözetű emlékérme pedig ilyen:

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS