15 000 forintos érmén „a leghűségesebb város”

2021. 12. 13., 13:02

A soproni népszavazás (1921. december 14–16.) centenáriumán a Magyar Nemzeti Bank 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki „Sopron, a leghűségesebb város” megnevezéssel. A különleges, négyzet alakú emlékpénzeket Soltra E. Tamás szobrászművész tervezte.

1921. december 14-15-én Sopronban és a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án további nyolc szomszédos, illetve közeli községben (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) a lakosságnak népszavazással kellett döntenie arról, hogy Magyarországhoz tartozzon-e, vagy Ausztriához csatlakozzon. Ez a népszavazás befejező szakasza volt a Nyugat-Magyarország hovatartozása körül kialakult, elhúzódó viszálynak, mely az első világháborút követő területelosztás miatt alakult ki. A Szövetségközi Tábornoki Bizottság a Sopron és környékén megtartott népszavazás eredményeként – a velencei szerződés értelmében – Sopront és a várost körülvevő nyolc községet 1922. január 1-én visszaadta a magyar államnak. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.

A szavazással Sopron kiérdemelte a „Civitas Fidelissima", a „Leghűségesebb Város” jelzőt. A népszavazás kezdő napját, december 14-ét a magyar kormány a Hűség napjává nyilvánította.

A sorsdöntő népszavazás centenáriuma alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 15 000 forint névértékű ezüst emlékérmét és annak 3000 forint névértékű színesfém változatát bocsátja ki.

Az emlékérme előlapján bal oldalt, fent, – álló téglalap formájú keretben - a népszavazás előkészítésében és lebonyolításában, az országos és helyi közvélemény megnyerésében jelentős szerepet játszó polgármester, Thurner Mihály portréjának ábrázolása látható. A portrétól jobbra, függőlegesen a „THURNER MIHÁLY” felirat olvasható. A portrét a bal alsó saroktól a jobb felső sarokig futó „A LEGHŰSÉGESEBB VÁROS SOPRON” felirat övezi. A portré jobb alsó sarka mellett a „BP.” verdejel, alatta a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. Az előoldal jobb oldalán – szögletes keretben – a város jelképe, a Tűztorony ábrázolása látható, valamint a „15000”, illetve „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható.

Az emlékérmék hátlapja a soproni népszavazásnak állít emléket. Négyzet alakú keretben a szavazópolgárok csoportjának ábrázolása szerepel, melyet korabeli filmfelvétel inspirált. Az ábrázolás felett bal oldalon Sopron korabeli címere látható, tőle jobbra, 3 sorba tördelve a „CIVITAS”, és a „FIDELISSIMA” felirat, valamint az „1921–2021” évszámok olvashatók. Az 1921-es évszám a népszavazás évére utal, míg a 2021 a kibocsátás évét megjelenítő verési évszám.

A hátoldal jobb alsó sarkában szavazóláda nyílásába helyezve, korabeli lebélyegzett szavazócédula részletének ábrázolása látható, melyen hazánk magyar, német és horvát megnevezése – „Magyarország”, „Ungarn”, „Ugersko” – olvasható. A tervező, Soltra E. Tamás szobrászművész mesterjegye a hátlap szélén, lent, jobb oldalon – a szavazóláda ábrázolásába illesztve – szerepel.

Mindkét négyzet alakú emlékérme mérete 38,61 x 38,61 mm, széle sima. A 15 000 forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3000 forintos névértékű színesfém változat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetből készült, súlya 38,5 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 5000 darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 7000 darab készíthető.

Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Sopron, a leghűségesebb város” ezüst emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2021. december 14-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS