„Valószínű” az élelmiszerek további drágulása

2022. 01. 31., 17:27

Óvatos bizakodással kezdi az évet a magyar élelmiszer- és mezőgazdaság – mondták a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői.

Hollósi Dávid, a Takarékbank agrárüzletágának ügyvezető igazgatója a január 31-i elemzői háttérbeszélgetésen elmondta: 2021 harmadik negyedévéhez képest javultak a termelők kilátásai a tavalyi év végére. Szerinte a magyar agrárium legnagyobb kibocsátója, a szántóföldi növénytermesztés jó évet zárt a magas gabonaárak miatt, és ha nem csökkennek az árszintek, akkor magasabb költségek mellett is marad a jó jövedelmezőség. Ugyanakkor éreztetni fogja negatív hatását a jövedelmezőségre az alapanyag-drágulás, hiszen például a műtrágya ára soha nem látott szintre nőtt, és a vetőmagok, a növényvédőszerek beszerzése is egyre nagyobb költséget jelent. Az állattartók helyzetét a takarmány és az energia drágulása nagyon megnehezítette, a magasabb költségeket az értékesítési áraikban nem tudták érvényesíteni. Hogy ez idén milyen mértékben sikerül, az év elején fog kiderülni, az áralkuk alakulása a következő hetek-hónapok egyik legfontosabb kérdése.

Hollósi Dávid szerint a termelőket és a feldolgozókat a hitelek drágulása szintén óvatosságra inti, hiszen a kamatok 1–2 százalékról 6–7 százalékra nőttek, az olcsó hitelezés korszakának vége. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar élelmiszer- és mezőgazdaság lépéskényszerbe került, muszáj végre a korszerű feldolgozói kapacitásokat létrehozni. Az agrárvállalkozások – mint fogalmazott – még a térségen belül sem számítanak hatékonynak, a nyugati szinttől pedig nagyságrendekkel maradnak el.

A további élelmiszerdrágulást Héjja Csaba elemző is valószínűnek tartja, ugyanis – mint mondta – az utóbbi években az alapanyagok áremelkedéséhez viszonyítva a bolti árak jóval kevésbé nőttek. A feldolgozók költségeinek emelkedését a kereskedők el fogják ismerni, hiszen az ellátást folyamatosan biztosítaniuk kell. Véleménye szerint a kereskedőket nem fogja megviselni az árstop, amennyiben az 3 hónapra korlátozódik, hiszen ennyi ideig akár egy hosszabb akció is eltart. A boltok forgalmát ráadásul a következő hónapokban hajtani fogja az szja-visszatérítés, a SZÉP-kártyák élelmiszerre is költhető kerete, a nyugdíj és a minimálbér emelése. Az elemző nem számít arra sem, hogy az intézkedést kiugró mértékű drágulás követné, viszont hangsúlyozta, hogy a legalacsonyabb jövedelműek számára kedvező lesz az árstop, mivel az érintett termékekből ők vásárolnak nagyobb arányban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS