Útfelújítás: több mint 1250 kilométeren dolgoztak idén

2021. 12. 14., 13:55

A Magyar Közút 2021-ben lezáruló vagy idén megindított beruházásaiban összesen mintegy 480 szakasz újul meg. A több mint 1250 kilométert érintő fejlesztések összértéke meghaladja a 220 milliárd forintot. A ráfordítások felét a kistelepülések lakosságmegtartó képességének erősítését szolgáló Magyar Falu Program biztosította. A program forrásaiból támogatott projektek tették ki az idei beavatkozásokban érintett útszakaszok több mint négyötödét, a rendbe tett kilométerhossz közel kétharmadát.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára a közleményben elmondta: „Magyarország előre megy, nem hátra: 2021-ben még az eddiginél is nagyobb lendülettel folytattuk a főutak és mellékutak felújítását. A közlekedés biztonságát is javító munkálatok 1276 kilométere évtizedes rekordnak számít. Megyei bontásban a dobogós Tolna, Bács-Kiskun és Borsod megyéket Szabolcs, Pest, Fejér és Heves követi. Az elmúlt öt évben jelentős hosszban újultak meg elsősorban Budapest és Balaton környéki autópálya-szakaszok is. A Magyar Közút beruházásaiban összesen 175 kilométerre kiterjedő munkálatokat komoly műszaki bravúrral teljes lezárások nélkül, jól kigondolt forgalomterelések mellett végezték el.”

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója kiemelte: „A kormány támogatásával idén összesen közel kilencmilliárd forintért vásárolhattunk új munkagépeket. Míg 2010 előtt erre alig költhettünk, a múlt évtized elejétől mostanáig több mint 43 milliárd forintért szerezhettünk be másfélezernél is több eszközt az utak üzemeltetéséhez, karbantartásához. Társaságunk így saját járműveivel és gépeivel, külső közreműködő bevonása nélkül is képessé vált komolyabb felújítások kivitelezésére.” (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS