Tovább srófolta idei GDP-előrejelzését a GKI

2018. 12. 17., 08:00

A harmadik negyedévi 4,9 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte – 4,5-ről 4,6 százalékra – idei GDP-előrejelzését, ugyanakkor 2019-re fenntartja 3,2 százalékos várakozását – közölte a GKI.

A magyar GDP-növekedés ezzel több mint kétszerese volt az EU átlagának, az egyik leggyorsabb a régióban. Minden bizonnyal ez a csúcspont, a növekedés dinamikája lassulni fog. Az EU-transzferek megelőlegezésével finanszírozott beruházások és a választások miatt is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis 2018 utolsó negyedévében és főleg 2019-ben várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában is romlás várható.

A belföldi felhasználás mindkét évben meghaladja a GDP növekedését, az ágazatok közül 2019-ben szinte minden ágazat növekedése lassul. A leggyorsabban az építőipar, az infokommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül. 2018-ban az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly romlik, és mindebben 2019-ben sem várható fordulat.

A GKI szerint 2018-ban is nagyon gyors, de az előző évi kétszámjegyűnél kisebb, 8,5 százalék körüli reálkereset-növekedés várható, mely 2019-re 5,5 százalék körülire csökken. Az ideihez hasonló minimálbér-emelés 2019-ben is nyomást gyakorol a keresetekre, a munkaerőhiány bérfelhajtó hatása is jelentős, azonban a versenyképességi kényszer már sok cégnél erőteljesebb korlátot állít a béremelések elé.

Érezhetően, a versenyszféráéval azonosra lassul a közszféra béremelkedése. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 5 százalékkal feltehetőleg 2018-ban éri el csúcspontját, majd 2019-ben 3,5 százalék körüli lesz. A lakosság nettó finanszírozási képessége enyhén emelkedik.

A beruházási ráta 2018-ban 24,5 százalék közelébe emelkedik, meghaladva a válság előtti szintet. 2019-ben 25 százalék várható. Ez főleg az állami - jelentős részben EU-finanszírozású - fejlesztéseknek lesz köszönhető, az üzleti befektetések jóval az átlag alatt növekednek.

Az ipari termelés növekedése 2018-19-ben lassul, főleg az európai, ezen belül is a német járműipar gyengélkedése miatt. Az ipari várakozások kissé rosszabbak az első félévre jellemzőnél, 2018-ban 3,5 százalékos, 2019-ben 3 százalék körüli növekedés várható.

Az építőipar 2018-ban is szárnyal, az ágazat szerződésállománya magas, bár a magasépítésben már mutatkoznak kedvezőtlen jelek. A termelői kilátások továbbra is csúcson vannak. Az építőipari termelés idén várhatóan legalább 22, jövőre 5 százalékkal nő.

A mezőgazdaságban a 2018-as év az év elején vártnál kevésbé sikerült jól a két aszályos periódus miatt. A mezőgazdasági GDP 2018-ban mintegy 2 százalékkal bővül, 2019-ben stagnálás várható, amitől az időjárás függvényében fel- és lefelé is jelentős eltérés lehet.

A reáljövedelem növekedési üteme 2019-ben tovább mérséklődik, emiatt a kiskereskedelmi forgalom is lassabban, 4 százalékkal bővül.

A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban és 2019-ben is mérséklődik, a 2017. évi 8,1 milliárd euróról 6,5, illetve 6 milliárd euróra, a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik.

A foglalkoztattak száma 2018-ban 1 százalékkal, 2019-ben legfeljebb 0,5 százalékkal emelkedik, a munkaerőhiány erőteljes. A munkanélküliség éves átlagban még csökken, 2018-ban 3,7 százalékra, 2019-ben 3,6 százalékra. Eközben a közfoglalkoztatás 2017-ben elindult lassú visszaszorítása folytatódik.

Az eredményszemléletű államháztartási hiányról a GKI kiemeli, az 2018-ban már hatodik éve lesz 3 százalék alatt. A magyar hiány azonban az egyik legmagasabb az EU-ban; távolodik a középtávú céltól; a strukturális deficit pedig 3 százalék feletti. Idén – az EU hiánycsökkentésre való felszólítása miatt is – a tervezett 2,3 százaléknál egy hajszállal kisebb, 2,2 százalék körüli, 2019-ben viszont a gazdaság markáns lassulása miatt az előirányzott 1,7 százaléknál valamivel magasabb, 2 százalék körüli deficit várható. A GDP-arányos államadósság idén még kreatív módszerekkel is csak minimálisan, jó esetben 73 százalék körülire csökken a tavalyi 73,3 százalékról. 2019-ben viszont, főleg a jelentősen kisebb pénzforgalmi deficit miatt, megközelítheti a 71 százalékot.

Az infláció 2018-ban 2,9 százalékos, 2019-ben 3,5 százalékos lesz. 2018-19 fordulója környékén a kamatfolyosó feljebb csúsztatása várható, az alapkamat emelésére pedig feltehetőleg 2019 nyarán, az EKB kamatemelését követve kerül sor. 2019 végére az alapkamat 1-1,5 százalék körüli lehet. 2018-ban 320, 2019-ben 325-330 forintos euró-árfolyam várható. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS