Tovább srófolta idei GDP-előrejelzését a GKI

2018. 12. 17., 08:00

A harmadik negyedévi 4,9 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte – 4,5-ről 4,6 százalékra – idei GDP-előrejelzését, ugyanakkor 2019-re fenntartja 3,2 százalékos várakozását – közölte a GKI.

A magyar GDP-növekedés ezzel több mint kétszerese volt az EU átlagának, az egyik leggyorsabb a régióban. Minden bizonnyal ez a csúcspont, a növekedés dinamikája lassulni fog. Az EU-transzferek megelőlegezésével finanszírozott beruházások és a választások miatt is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis 2018 utolsó negyedévében és főleg 2019-ben várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában is romlás várható.

A belföldi felhasználás mindkét évben meghaladja a GDP növekedését, az ágazatok közül 2019-ben szinte minden ágazat növekedése lassul. A leggyorsabban az építőipar, az infokommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül. 2018-ban az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly romlik, és mindebben 2019-ben sem várható fordulat.

A GKI szerint 2018-ban is nagyon gyors, de az előző évi kétszámjegyűnél kisebb, 8,5 százalék körüli reálkereset-növekedés várható, mely 2019-re 5,5 százalék körülire csökken. Az ideihez hasonló minimálbér-emelés 2019-ben is nyomást gyakorol a keresetekre, a munkaerőhiány bérfelhajtó hatása is jelentős, azonban a versenyképességi kényszer már sok cégnél erőteljesebb korlátot állít a béremelések elé.

Érezhetően, a versenyszféráéval azonosra lassul a közszféra béremelkedése. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés 5 százalékkal feltehetőleg 2018-ban éri el csúcspontját, majd 2019-ben 3,5 százalék körüli lesz. A lakosság nettó finanszírozási képessége enyhén emelkedik.

A beruházási ráta 2018-ban 24,5 százalék közelébe emelkedik, meghaladva a válság előtti szintet. 2019-ben 25 százalék várható. Ez főleg az állami - jelentős részben EU-finanszírozású - fejlesztéseknek lesz köszönhető, az üzleti befektetések jóval az átlag alatt növekednek.

Az ipari termelés növekedése 2018-19-ben lassul, főleg az európai, ezen belül is a német járműipar gyengélkedése miatt. Az ipari várakozások kissé rosszabbak az első félévre jellemzőnél, 2018-ban 3,5 százalékos, 2019-ben 3 százalék körüli növekedés várható.

Az építőipar 2018-ban is szárnyal, az ágazat szerződésállománya magas, bár a magasépítésben már mutatkoznak kedvezőtlen jelek. A termelői kilátások továbbra is csúcson vannak. Az építőipari termelés idén várhatóan legalább 22, jövőre 5 százalékkal nő.

A mezőgazdaságban a 2018-as év az év elején vártnál kevésbé sikerült jól a két aszályos periódus miatt. A mezőgazdasági GDP 2018-ban mintegy 2 százalékkal bővül, 2019-ben stagnálás várható, amitől az időjárás függvényében fel- és lefelé is jelentős eltérés lehet.

A reáljövedelem növekedési üteme 2019-ben tovább mérséklődik, emiatt a kiskereskedelmi forgalom is lassabban, 4 százalékkal bővül.

A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban és 2019-ben is mérséklődik, a 2017. évi 8,1 milliárd euróról 6,5, illetve 6 milliárd euróra, a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik.

A foglalkoztattak száma 2018-ban 1 százalékkal, 2019-ben legfeljebb 0,5 százalékkal emelkedik, a munkaerőhiány erőteljes. A munkanélküliség éves átlagban még csökken, 2018-ban 3,7 százalékra, 2019-ben 3,6 százalékra. Eközben a közfoglalkoztatás 2017-ben elindult lassú visszaszorítása folytatódik.

Az eredményszemléletű államháztartási hiányról a GKI kiemeli, az 2018-ban már hatodik éve lesz 3 százalék alatt. A magyar hiány azonban az egyik legmagasabb az EU-ban; távolodik a középtávú céltól; a strukturális deficit pedig 3 százalék feletti. Idén – az EU hiánycsökkentésre való felszólítása miatt is – a tervezett 2,3 százaléknál egy hajszállal kisebb, 2,2 százalék körüli, 2019-ben viszont a gazdaság markáns lassulása miatt az előirányzott 1,7 százaléknál valamivel magasabb, 2 százalék körüli deficit várható. A GDP-arányos államadósság idén még kreatív módszerekkel is csak minimálisan, jó esetben 73 százalék körülire csökken a tavalyi 73,3 százalékról. 2019-ben viszont, főleg a jelentősen kisebb pénzforgalmi deficit miatt, megközelítheti a 71 százalékot.

Az infláció 2018-ban 2,9 százalékos, 2019-ben 3,5 százalékos lesz. 2018-19 fordulója környékén a kamatfolyosó feljebb csúsztatása várható, az alapkamat emelésére pedig feltehetőleg 2019 nyarán, az EKB kamatemelését követve kerül sor. 2019 végére az alapkamat 1-1,5 százalék körüli lehet. 2018-ban 320, 2019-ben 325-330 forintos euró-árfolyam várható. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS