Rákapcsoltak a vásárlók, a budapesti paneleket lehet a leggyorsabban értékesíteni

2022. 03. 18., 12:57

Az év elején a fővárosban és vidéken is felgyorsult a lakáspiac, Budapesten továbbra is a panellakások kelnek el a leggyorsabban, ezek a lakások idén már 51 nap alatt gazdára találtak, míg tavaly az első negyedévben az értékesítésükhöz 85 napra volt szükség – közölte az ingatlan.com pénteken az MTI-vel.

A gazdasági környezet, így a gyorsuló infláció, az Ukrajnában zajló háború miatt bizonytalanabbá váltak a gazdasági kilátások, ez pedig a lakáspiacra is hatást gyakorolt. Ahogyan arra számítani lehetett lakásvásárlók egy része „rákapcsolt”, ezáltal jelentősen csökkent az eladási idő a fővárosban és azon kívül is.

A téglaépítésű fővárosi lakások értékesítési ideje a tavaly mért átlagosan 113 napról, idén 102 napra csökkent.

A Budapesten kívüli piacon is jól látható a gyorsulás: a megyei jogú városokban lévő lakások eladása 61 nap alatt megtörtént, miközben 2021-ben ehhez 102 napra volt szükség átlagosan. A megyei jogú városokban található házakra is hamar bejelentkeztek a vásárlók: az idén 95 nap alatt elkeltek, míg a múlt évben 144 nap volt a jellemző.

A kisebb városokban található lakásoknál a tavalyi 110 napról 82 napra csökkent az eladási idő, a családi házaknál pedig 162 napról 123 napra. A községekben pedig a házak 128 nap alatt keltek el az idei adatok szerint, míg ugyanez 2021-ben több mint 166 nap alatt történhetett.

A közleményben Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kifejtette, a gyorsulás annak köszönhető, hogy sokan tartanak a lakások további drágulásától, ezért minél hamarabb szeretnének lépni. Többen azért is előrehozták az adásvételeket, mert az infláció ellenszereként alkalmazott kamatemelések miatt drágulás látható és várható a lakáshitelek terén is.

Az elemző ugyanakkor jelezte, a vevők aktivitása várhatóan lecseng az első fél év végére, ami őszre új helyzetet eredményezhet az ingatlanpiacon.

Balogh László arra is kitért, hogy a befektetési célú vásárlók viszonyulása a helyzethez még kérdéses, mivel már számos olyan befektetés elérhető, ami az ingatlanoknál magasabb hozamot biztosít. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025-07-15 15:20:00
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS