Precíziós gazdálkodás: messze van még az európai elit

2022. 03. 23., 14:49

A hazai gazdaságok mindössze 12 százaléka használ valamilyen precíziós eszközt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A precíziós gazdálkodás fő jellemzője, hogy a gazdálkodás minden szakaszában – adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéshozatal, beavatkozás – kiemelt szerepet kapnak az infokommunikációs technológiák, olyan műszaki, informatikai, információs technológiai és termesztéstechnológiai alkalmazások, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést, valamint a mezőgazdasági gépüzem szervezését. Főbb eszközei: adatgyűjtő eszközök (szenzorok), vezeték nélküli adatátvitelre képes (kézi) számítógépek, adattároló eszközök stb. A precíziós gazdálkodás egyben azon tevékenységet is jelenti, amelynek során a termelő helyspecifikus információk alapján műveli a földjét, adatokat gyűjt a talajról, a munkafolyamatokról, valamint a hozamokról, és ezeket hasznosítja is a következő időszakokban. Azaz helyspecifikus adatok alapján megalapozott döntéseket hoz, és a beavatkozásokat is ilyen módon végzi.

A precíziós gazdálkodás a mezőgazdasági termelés hatékonyságát növeli úgy, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokat támogatja, emeli a hozamokat, csökkenti a költségeket. Emellett a fenntartható mezőgazdasági termelést is elősegítheti, köszönhetően az input anyagok pontosabb kijuttatásának, a különböző munkafolyamatok pontosabb időzíthetőségének. A mezőgazdaságot jellemző munkaerőhiányt a precíziós gazdálkodás automata rendszerei, illetve a robotika mérsékelheti.

Magyarországon a gazdaságok 12 százaléka használ valamilyen precíziós eszközt. 

(Dániában ez az arány 23 százalék volt 2018-ban, a teljes mezőgazdasági terület 57 százalékán használtak már precíziós eszközöket.) A növényállapot-felmérésnek a legnagyobb az elterjedtsége, az összes gazdaság 5,6 százaléka alkalmazza.

A gazdaságtípusok közül a szántóföldi növénytermesztők körében a leggyakoribb a precízióseszköz-használat saját eszközzel, vagy szolgáltatás keretein belül. De összességében nézve is a növénytermesztéssel foglalkozóknál a legelterjedtebb ezen eszközök használata.

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokban a növényállapot-felmérés mellett még viszonylag elterjedt az automata/sorvezető kormányzás használata is. A precíziós takarmányozás elterjedtsége pár százalékos az állattartó gazdaságtípusokban, de a legalább 100 állategységet tartók esetében is csak 16 százalék.

Az egyes csoportokban standard termelési érték nagyságkategóriánként vizsgálva viszont már jelentősebb különbségek vannak. A sorvezető/automata kormányzást a nagyobb gazdaságok esetében szinte minden második használja. De egyéb precíziós eszközöket is használ az ezen csoportba tartozó gazdaságok kb. harmada–negyede. A legalább 1200 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságok esetében 72 százalékos a sorvezető/automata kormányzás alkalmazásának az aránya.

A gazdálkodók nem használják minden esetben a tulajdonukban lévő precíziós eszközöket

A precíziós eszközök használata (saját eszközzel, vagy szolgáltatás igénybevételeként) Fejér megyében a legmagasabb (15 százalék), de 14 százalékos Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Baranya megyében is.

A precízióseszköz-használat jóval alacsonyabb, mint a gépek, eszközök elterjedtsége, megléte a gazdaságokban. Saját erőgépe, munkagépe, vagy állattartásban használt eszköze például a gazdaságok 34 százalékának van Győr-Moson-Sopron megyében. Országos átlagban a gazdaságok 28 százaléka rendelkezik valamelyik felsorolt eszközzel, ennek ellenére mindössze 8 százalékuk használ saját precíziós eszközt. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a gazdálkodóknak nincs elégséges ismeretük a használatukra, vagy nem érzik szükségét a gazdálkodásukhoz kapcsolódóan.

A felsőfokú mezőgazdasági képzettségű irányítóval rendelkező gazdaságok kisebb arányban rendelkeznek precíziós gépekkel, ugyanakkor nagyobb arányban használják a technológiát, mint a középfokú mezőgazdasági végzettségűek.

A precíziós gazdálkodás viszonylag alacsony elterjedtségének egyik oka, hogy a precíziós gazdálkodás tőke- és tudásintenzív technológiák sora. Emellett magas beruházási költséggel jár, ami hosszú távon térül meg és csak bizonyos gazdaságméret felett kifizetődő. Nem mindig áll rendelkezésre a gazdálkodóknak a technológia bevezetéséhez szükséges többletráfordításhoz szükséges finanszírozási forrás.

A 2020. évi adatok alapján azoknak a gazdálkodóknak, akik nem használtak precíziós eszközöket, leggyakrabban nem is volt szükségük ezekre a mezőgazdasági termelésben. A digitális eszközök magas ára csak a 3. leggyakrabban felmerült ok volt azok mellőzésének.

A legnagyobb, 500 ezer euró standard termelési értéket elérő gazdaságoknál mind az öt ok említése viszonylag gyakori.

A jövőben a precíziós eszközök terjedését segítő tényezők lehetnek:

– Az Európai Unió Tanácsa 2021. december végén hivatalosan is elfogadta a 2023–2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikát. Az új jogszabályok szerint méltányosabb, nagyobb mértékben környezetbarát és teljesítményalapú szabályozás szükséges, amelynek célja, hogy fenntartható jövőt biztosítson az európai mezőgazdasági termelők számára és célzottabb támogatást nyújtson a kisebb gazdaságoknak. További cél, hogy nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a tagállamok számára, úgy, hogy az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz igazítsák.

– Az egyre bővülő kényelmi funkciók is nagyban hozzájárulhatnak az elterjedéshez, hiszen a magas szintű technológiai alkalmazások a nehéz fizikai munkát (pl.: traktorkormányzás, fejés) kiváltják, rövidítik az elvégzendő munka időtartamát, illetve a munkaerő számára komfortosabbá teszik a munkakörnyezetet.

– Emellett hazánkban a Digitális Agrárstratégia is segítheti a precíziós gazdálkodás terjedését. Magyarország Digitális Agrárstratégiája céljának teljesüléséhez ugyanis szükséges, hogy a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körben alkalmazásra kerüljön.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-24 18:57:45
Az önkormányzati adóhatóságok nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a helyi iparűzési adó bevételeket eredményesen realizálják – állapította meg az Állami Számvevőszék.
2022-06-24 17:57:13
A nagysebességű vasúti összeköttetések előkészítésének felgyorsításáról, összehangolásáról és az ukrán gabonaexport hathatósabb elősegítéséről állapodtak meg a visegrádi államok közlekedési miniszterhelyettesei, államtitkárai június 24-én, Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.
Megfelelő helyére került a VOSZ-on belül az egészségügy kezelése – mondta dr. Fábián Lajos, az egészségügyi tagozat elnöke. Hol tart a munkában a tagozat hat szekciója? Miért lenne eretnek gondolat a magánkórházak bevonása az állami ellátásba, ha ezzel járna legjobban a beteg? Hogyan lehetne olcsóbb a páciensnek az üzleti alapon elvégzett műtét? Dr. Fábián Lajos a következő hónapok feladatairól is beszélt.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS