Ötödével kevesebb lakás épült 2023 első három negyedévében, mint egy évvel korábban

2023. 11. 06., 09:10

2023 I–III. negyedévében 10 808 új lakás épült, 21 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2023 első kilenc hónapjában országszerte 10 808 lakást vettek használatba, 21 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Budapesten 29 százalékos visszaesés történt, 3234 lakás épült. A vármegyeszékhelyeken 37, a többi városban 8,6, a községekben 8,1 százalékkal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest.

A vállalkozások által épített lakások száma 22, a természetes személyek által építtetetteké 16 százalékkal esett vissza 2022 I–III. negyedévéhez mérten.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 43 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található.

A saját használatra épített lakások aránya 38, az értékesítési célra építetteké 60 százalék volt.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,0 m2-rel, 97,8 m2-re nőtt.

Minden régióban csökkent az átadott lakások száma 2022 első három negyedévéhez képest, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (63 százalék), a legkevésbé Pest régióban (1,6 százalék).

Az átadott lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 19, a Dunántúlon 13, Alföld és Észak nagyrégióban 36 százalékos volt.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 I–III. negyedévében. Az új lakások 34 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39, a többi városban 43, a községekben 49 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (57 százalék), ezen belül Baranya vármegyében következett be (67 százalék). A lakásépítési engedélyek száma egyaránt 50 százalékkal csökkent Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon is.

A nagyrégiók szintjén a tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 43, a Dunántúlon 47, Alföld és Észak nagyrégióban 31 százalékos volt.

2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 43 százalékkal kevesebb, összesen 6297 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-08 12:15:56
Aktuális vállalkozói kérdések, rugalmas foglalkoztatási megoldások, VR-technológia és értékes üzleti kapcsolatok – sikeresen zajlott le a VOSZ vállalkozásfejlesztési workshopja, amely október 6-án került megrendezésre Budapesten, az Anker-házban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS