Nőtt a helyközi személyszállítás teljesítménye a harmadik negyedévben: utaskilométerben mérve 8,5 milliárd volt, 2,7 százalékkal több mint 2018 azonos időszakában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal szállítási ágazatról szóló legfrissebb kiadványából.
A helyközi személyszállítás teljesítményének 42 százaléka autóbuszon, 34 százaléka repülőgépen, 23 százaléka vasúton realizálódott, a belvízi forgalom elenyésző volt. Az utasok 74 százaléka autóbusszal, 25 százaléka vasúton, 1 százaléka repülőn jutott el úti céljához.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér harmadik negyedévi utasforgalma 4,7 millió volt, 6,8 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az utasforgalom 35 ezer, az előző év azonos negyedévinél 5,7 százalékkal több járattal valósult meg. A legnagyobb forgalmú légitársaságok sorrendben a Wizz Air, a Ryanair és a Lufthansa volt. A fapados légitársaságok az utasok 53 százalékát szállították a KSH adatai szerint.
A Debreceni Repülőtér utasforgalma 47 százalékkal 189 ezerre, járatszáma 56 százalékkal 1624-re bővült az előző év azonos időszakához képest.
A helyi közösségi személyszállítás teljesítménye alig változott a kiadvány szerint, az utasok száma stagnált, 509 millió volt, az utaskilométerben mért teljesítmény 0,2 százalékkal mérséklődött 2018 azonos időszakához képest. Az utasok közel háromnegyede a fővárosban vette igénybe a szolgáltatást. (MTI)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.