Nem vett lendületet a lakásépítés 2024-ben

2024. 07. 31., 08:55

2024 I. félévében 6027 új lakás épült, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, mindkét adat 18 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Új lakások

2024 I. félévében 6027 lakást vettek használatba, 18 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A fővárosban 8,3 százalékkal kevesebb, összesen 2124 lakás épült. A megyei jogú városokban 20, a többi városban 27, a községekben pedig 19 százalékkal csökkent az átadott lakások száma a 2023 első félévihez képest.

Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, a XI. kerületben adták át az új lakások 46 százalékát, közel 1000 lakást.

A Pest régióban megvalósult lakásépítések száma 20 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. A többi régióban is visszaesést regisztráltunk, kivéve Dél-Alföldet, ott 15 százalékkal nőtt a lakásépítések száma. Ennek oka elsősorban a Kecskeméten megfigyelt jelentős élénkülés volt, a vidéki városok közül itt épült a legtöbb lakás (265) az I. félévben.

A természetes személyek által épített lakások aránya megegyezett az egy évvel korábbi 38 százalékkal, eközben a vállalkozások által építetteké 62-ről 60 százalékra mérséklődött.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 47 százaléka többszintes, többlakásos épületben, mindössze 0,8 százaléka pedig lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,6 m2-rel 95,4 m2-re csökkent a 2023 első félévihez képest.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 59, a saját használatra építetteké 38 százalék volt, ami csak minimális mértékű változást mutat az egy évvel korábbi megoszláshoz (60–37 százalék) képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épülnek lakások, arányuk (2,7 százalék) viszont az előző évihez képest emelkedett.

Építési engedélyek, egyszerű bejelentések

Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg az egy-két lakásos épületekben engedélyezett lakások száma mintegy 5 százalékkal nőtt, a többlakásos épületekben engedélyezetteké 34 százalékkal visszaesett.

A többlakásos épületekben tervezett lakások számának visszaesése különösen nagymértékű volt Budapesten (70 százalék), ennek hatására a fővárosban kiadott építési engedélyek száma jelentősen, 63 százalékkal csökkent az év első felében.

A községekben a lakásépítési engedélyek száma enyhén mérséklődött (0,7 százalék), miközben a megyei jogú városokban 17, a többi városban 18 százalékkal növekedett.

Az építtetők az esetek 52 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS