A beruházások volumene 2023 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,1 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 2,2 százalékkal mérséklődött – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A beruházási teljesítményérték mindössze a feldolgozóiparban, a közigazgatás nemzetgazdasági ágban, illetve néhány, összességében kisebb súlyú területen emelkedett.
2023. III. negyedévben a beruházási tevékenység volumene 12,1 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték mintegy 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 22 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 40 százalékát kitevő gép- és berendezés-beruházásoké 6,8 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 7,8 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.
A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 55 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 9,1 százalékkal csökkent, a beruházások 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 10 százalékkal volt több az egy évvel ezelőtti szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 24 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől.
A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenháromban csökkent a beruházási teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult; a tárgynegyedévben a fejlesztések 6,3 százalékkal növekedtek. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egyszámjegyű, a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedésével magyarázható, amelyet főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott. A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár – részben kapacitásbővítő – fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte továbbá a gumi-, műanyag- és építőanyagipar, az elektronikai ipar, valamint a gép, gépi berendezés gyártása alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű mérséklődés volt tapasztalható.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 18 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 29 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást elsősorban a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése határozta meg.
A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél némileg mérsékeltebben, 27 százalékkal csökkent, a kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések visszaesése állt.
A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 11 százalékos volumencsökkenés oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése volt.
A mezőgazdaság beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók nagymértékben csökkentették az építési, kisebb mértékben az import gépekkel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.
A közigazgatás nemzetgazdasági ág 9,3 százalékkal növelte a beruházások volumenét, a központi közigazgatási szervek bővülő fejlesztéseinek következtében.
A nemzetgazdasági beruházások 2023. III. negyedévi, 12,1 százalékos volumencsökkenését a feldolgozóipar, valamint a közigazgatás (1,7 illetve 0,3 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése (rendre mínusz 6,3, mínusz 4,0, mínusz 0,6, mínusz 1,0 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.