2024 második negyedévében minden településtípuson 9 százalék körül alakult „az éves lakásár-dinamika” az MNB Lakásárindex szerint.
Az MNB lakásárindex friss értékei szerint a fővárosban gyorsult, a vidéki városokban és a községekben mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme 2024 második negyedévében. Negyedéves alapon Budapesten a második negyedévben 3,9 százalékkal nőttek a lakásárak az első negyedévi 4,5 százalék után. A nominális éves lakásár-dinamika a fővárosban ezzel 6,4 százalékról 9,3 százalékra gyorsult. A vidéki városokban a megelőző negyedévi dinamikus, 6,5 százalékos drágulást követően a második negyedévben enyhén, 0,4 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, így az éves lakásár-dinamika 10,6 százalékról 8,7 százalékra lassult. A községekben a második negyedévben 2,8 százalékkal csökkentek, az előző év azonos időszakához képest azonban 9,1százalékkal emelkedtek a lakásárak.
Az egyes régiók városi lakásárait vizsgálva a második negyedévben negyedéves alapon emelkedés volt megfigyelhető a Dél-Dunántúlon (+2,2 százalék), a Közép-Dunántúlon (+1,8 százalék) és a Dél-Alföldön (+1,2 százalék). A nyugat-dunántúli, észak-magyarországi és közép-magyarországi városokban enyhén, 0,8–0,9 százalékkal mérséklődtek a lakásárak negyedéves alapon, míg az észak-alföldi régió városaiban 4,2százalékos csökkenés volt tapasztalható. Éves összevetésben a legtöbb régióban 6–8 százalékkal nőttek a városi lakásárak, ennél nagyobb mértékben csak az Észak-Alföld (+9,4 százalék) és a Dél-Alföld (+13,1százalék) városaiban emelkedtek a lakásárak.
A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB Lakásárindex alapján 2024 második negyedévében csekély mértékben, 0,2 százalékkal nőttek a lakásárak az első negyedévi dinamikus, 6,0százalékos emelkedést követően. Az éves nominális növekedési ütem azelőző negyedévben megfigyelt 12,3 százalékról 9,3 százalékra mérséklődött, reál értelemben pedig éves szinten 5,3 százalékkal nőttek a lakásárak.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.