A magyar háztartások legszegényebb ötödében az egy főre eső nettó jövedelem 77 ezer forint, míg a leggazdagabb ötödben ugyanez az összeg 358 ezer forint. Az átlagos megélhetéshez a legszegényebbek szerint fejenként 136 ezer, a leggazdagabbak szerint 258 ezer forintra van szükség havonta.
A statisztikai hivatal „A háztartások életszínvonala” című friss kiadványában arról is olvashatunk, hogy a különböző jövedelmi szintű háztartások szerint mekkora havi jövedelemre lenne szükség bizonyos megélhetési szintekhez.
Minél kedvezőbb jövedelmi helyzetben van egy háztartás, annál magasabb az egy-egy megélhetési szinthez tartozó szubjektív jövedelemelvárás. Az átlagos megélhetéshez a legalsó ötödben lévők fejenként minimum havi 136 ezer, a legfelső ötödben lévők pedig minimum 258 ezer forintot tartanak 2023-ban szükségesnek.
A legszegényebb ötödben a háztartások tényleges nettó jövedelme megegyezik a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott összeggel (76 ezer forint), az átlagos szinthez általuk elegendőnek ítélt (136 ezer forintos) összegnek azonban csak valamivel több mint felét teszi ki.
Ezzel szemben a leggazdagabb ötöd háztartásai esetében a (fejenként 358 ezer forintos) tényleges jövedelem közel 40 százalékkal magasabb annál, mint amennyit az átlagos szinthez elegendőnek ítél meg az adott háztartás (258 ezer forint) – és persze jóval meghaladja az ebben a körben a nagyon szűkös megélhetéshez elegendőnek tartott fejenként 147 ezer forintot.
És mennyi kell(ene) az igazán jó megélhetéshez? A legszegényebb háztartások szerint fejenként 251 ezer forint, a legtehetősebb háztartások szerint 551 ezer forint.
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.