A statisztikai hivatal kiadványa a 2020-as adatokat ismerteti.
2020-ban az egy háztartásra jutó (kötelezettségekkel csökkentett) nettó vagyon 36,7 millió forint volt, másfélszerese a 2017-es összegnek – olvasható a KSH friss kiadványában.
Az egy háztartásra jutó összes reáleszköz átlagos értéke 74,8 százalékkal nőtt 3 év alatt, a pénzügyi eszközöké nem változott, a kötelezettségek növekedése 8,3 százalék volt.
A vagyon bővülésének elsődleges forrása az ingatlanok értékének 2017 és 2020 közötti másfélszeres növekedése volt – írják a KSH szakértői. 2020-ban a háztartások vagyonának 67,5 százalékát az ingatlanvagyon tette ki, 19,9 százalékot képviselt a vállalkozások értéke, 8,9 százalékot a pénzügyi eszközöké. Befektetéssel a háztartások 26,0 százaléka rendelkezett, míg 31,2 százalékuknak volt adóssága.
2020 végén a háztartások 85,8 százaléka lakott saját tulajdonú ingatlanban, amelyek átlagos mérete 83,8 m2, átlagos értéke pedig 23,8 millió forint volt. A lakosság 18,6 százaléka lakott jelzáloggal terhelt ingatlanban.
A háztartásonkénti átlagos nettó vagyon ötödönként tekintve számottevő egyenlőtlenséget mutatott. A felső és az alsó ötödbe tartozó háztartások átlagos nettó vagyona között 57-szeres volt a különbség 2020 végén.
Az első három ötödben az egy háztartásra jutó nettó vagyon nem érte el az átlagot. A jelentékeny vagyoni különbségeket elsősorban a háztartások tulajdonában lévő ingatlanok és vállalkozások értékének számottevő különbsége okozza. Ezen túlmenően jelentős összegű (10 millió forint feletti) pénzügyi eszközzel csak a legvagyonosabb ötöd háztartásai rendelkeztek. A kötelezettségeket illetően a legalsó ötöd háztartásainak átlagosan 800 ezer forint tartozása volt, ez a legfelső ötödben átlagosan 2,2 millió forintot tett ki.
Az egyes háztartástípusokat tekintve 2020-ban a legvagyonosabbak a két felnőtt két gyermekkel típusú háztartások voltak, átlagosan 50,2 millió forintos nettó vagyonnal.
A legkisebb vagyonnal az egyedül élők rendelkeztek abban az évben, átlagosan 23,2 millió forinttal. Reál- és pénzügyi eszközeik értékéhez (bruttó vagyon) viszonyítva a legnagyobb adósságállományuk a három vagy annál több gyermekes háztartásoknak volt, átlagosan 7,8 millió forint. Bruttó vagyonuk arányában a legkevésbé eladósodottak a kétgyermekes családok voltak, átlagosan 5,6 millió forintos kötelezettséggel. A lakóingatlan értéke a kétgyermekes háztartásoknál volt a legmagasabb, átlagosan 28 millió forint. 2020-ban a legalacsonyabb értékű (átlagosan 19 millió forintos) lakásban az egyszemélyes háztartások éltek.
A régiókat tekintve 2020 végén az egy háztartásra jutó átlagos nettó vagyon Budapesten volt a legmagasabb: 64,1 millió forint. Az országos átlagot Pest régióban (45,7 millió forint) és Nyugat-Dunántúlon (42,0 millió forint) haladta meg a háztartások átlagos vagyona, míg ennek összege Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb 2020-ban (átlagosan 19,9 millió forint). A régiók közti számottevő eltérés leginkább az ingatlanok értékének jelentős különbségében rejlett.
A háztartások átlagos vagyona 2017-hez képest a legnagyobb mértékben, 1,8-szeresére Közép-Dunántúlon nőtt, de Budapesten is a másfélszeresére emelkedett. A legkisebb mértékű, 1,4-szeres növekedés Dél-Dunántúlon történt.
Szokásos évzáró összegzésünk következik.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.