Megugrott az infláció, hogyan döntenek az alapkamatról?

Kiemelt figyelem övezi a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülését, miután januárban 4,7 százalékra ugrott az infláció, majd Nagy Márton, az MNB alelnöke kijelentette: a jegybank kész minden eszközt bevetni, hogy visszaterelje az inflációt a toleranciasávon belülre. Előző, januári ülésén a monetáris tanács nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. Elemzők szerint a jegybank egyelőre nem változtat sem az alapkamaton, sem az egynapos betéti kamaton.

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakásépítések és építési engedélyek negyedik negyedévi és tavalyi egész éves adatait. A tavalyi első három negyedévben 10 302 új lakás épült, 0,8 százalékkal több mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 27 388 volt, 2,7 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában. A harmadik negyedévben 3830 lakást adtak át, 3,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 6,7 százalékkal, 9161-re nőtt.

Szerdán jelenik meg a keresetek tavaly decemberi és egész éves alakulásáról szóló jelentés. A tavalyi év első tizenegy hónapjában a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 374,5 ezer forint volt a bruttó havi átlagkereset, 10,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Novemberben  a nem rendszeres kereseti elemek – jutalom, prémium – kifizetésének köszönhetően a bruttó átlagkereset 403 500 forint volt, 13,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Csütörtökön teszi közzé a KSH a foglalkoztatás és a munkanélküliség tavaly november és idén január közötti három hónapos időszakra vonatkozó adatait. A tavaly október-decemberi 3 hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer volt, 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A tavalyi év egészében a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 512 ezer volt, ami 43 ezerrel haladta meg a 2018. évit. A foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 70,1 százalék volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.

Szintén a tavalyi negyedik negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt. A 2019-es év egészét tekintve a munkanélküliek létszáma átlagosan 160 ezer volt, 12 ezerrel kevesebb, mint 2018-ban. A munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos értéke 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb a 2018. évinél.

Pénteken közli a KSH a bruttó hazai termék (GDP) 2019. negyedik negyedévi részletes adatait. Az első becslés szerint 2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a GDP az előző évihez képest, a negyedik negyedévben pedig 4,5 százalék volt a gazdasági növekedés a nyers GDP-adat szerint, és 4,6 százalék a szezonálisan, naptárhatással és más egyszeri hatásokkal kiigazított mutató szerint.

Ugyancsak pénteken teszi közzé a beruházások tavaly negyedik negyedévi alakulásának adatait a statisztikai hivatal. A tavalyi első három negyedévben 18,0 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához mérve. Ezen belül a harmadik negyedévében 14,8 százalékos emelkedést mért a KSH.

Szintén pénteken jelennek meg a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának tavaly negyedik negyedévi adatai. A múlt év első három negyedévében a szolgáltatások exportja 4,1 százalékkal, a behozatal 3,0 százalékkal nőtt, az exporttöbblet 417 millió euróval 6,988 milliárd euróra emelkedett. A harmadik negyedévben a szolgáltatások exportja 6,3, importja 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 2,704 milliárd euró volt, 266 millió euróval több az egy évvel korábbinál. (MTI)