Márciusban folytatódott a GKI konjunktúraindex lassú romlása

2019. 03. 25., 08:00

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe. A márciusi romlás, a februárihoz hasonlóan, az üzleti várakozások miatt következett be, a fogyasztóiak ugyanis február után márciusban is kissé javultak, s gyakorlatilag elérték tavaly év végi szintjüket. A magyar gazdaság szereplőire összességében továbbra is erős optimizmus jellemző – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex a februári 6,7 pontról 6,2 pontra csökkent márciusban. Az üzleti bizalmi index 12,1 pontra csökkent az előző havi 12,9 pontról, a fogyasztói bizalmi index viszont mínusz 11,1 pontról mínusz 10,7 pontra javult márciusban.

Az üzleti várakozások december óta, ha nem is jelentősen, de folyamatosan romlanak, főleg az ipari bizalmi index csökkenése miatt.

Az iparban gyengültek a termelési várakozások, s romlott a megítélése a készleteknek és a rendelésállománynak, de ezen belül az exporténak nem. A beruházási szándék a tavalyi szerény növekedés folytatódására utal.

Az építőipari bizalmi index 2018 második felétől egy viszonylag szűk sávban mozog, s a februári növekedést márciusban az év eleji szintre való visszaesés követte. A magas- és mélyépítő cégek kilátásai egyaránt kissé rosszabbak lettek. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség és a rendelésállományok értékelése is enyhén romlott.

A kereskedelmi bizalmi index márciusban négyhavi csökkenés, majd egyhavi stagnálás után emelkedett, s ezzel újra az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv felső széléhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése jelentősen javult, míg a rendelések várható alakulását némileg pesszimistábban látták a válaszolók.

A szolgáltatói bizalmi index márciusi emelkedése ellenére sem érte el múlt év végi – ez év eleji szintjét. A jelenlegi üzletmenet megítélése és a forgalmi várakozások javultak, az elmúlt időszaki forgalom megítélése viszont kissé romlott.

A foglalkoztatási szándék múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése márciusban minden ágazatban folytatódott, s bár továbbra is minden ágazat létszámnövelésre törekszik, ennek mértéke idén érezhetően gyengült. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme márciusban tovább enyhült. Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szektorban erősödött, az építőiparban és főleg a kereskedelemben visszafogottabb lett. Kissé mérsékeltebb lett a fogyasztók inflációs várakozása is.

A magyar gazdaság jövőjének megítélése márciusban az üzleti szférában és a lakosság körében is kedvezőbbé vált, de nem érte el a 2018 végit.

A GKI fogyasztói bizalmi index február után márciusban is kissé javult, s gyakorlatilag elérte tavaly év végi szintjét. A lakosság saját pénzügyi helyzetét a februárinál kissé jobbnak, megtakarítási lehetőségét viszont valamivel rosszabbnak tartotta márciusban.  Az emberek a nagy értékű fogyasztási cikkek várható vásárlási lehetőségét ugyancsak kissé kedvezőtlenebbnek érezték – közölte a GKI. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS