A statisztikai hivatal „Magyarország 2018” című friss kiadványának összefoglalója.
A magyar gazdaság teljesítménye 2018-ban 4,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a 2013-ban kezdődött gazdasági konjunktúra 2018-ban is folytatódott. Gazdaságunk bővülésének üteme illeszkedett a térségünk országait jellemző GDP-növekedésbe. 2018 során a visegrádi országok az uniós átlagot (1,9 százalék) meghaladóan emelkedtek, miközben az EU gazdasága és ezen belül a fontosabb nemzetgazdaságok lanyhuló ütemben növekedtek. Hazánk legjelentősebb külgazdasági partnerének számító Németország GDP-je 1,4 százalékkal nőtt.
A gazdasági növekedéssel párhuzamosan 2018-ban tovább tartott a hazai munkaerőpiac bővülésének lendülete is, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség a korábbi évekhez hasonlóan javuló tendenciát mutatott. A munkaerőpiac a munkaerőhiány jeleit mutatja, a potenciális munkaerő-tartalék csökkent, az üres álláshelyek száma tovább nőtt. Részben a munkaerő-piaci viszonyok, részben kormányzati intézkedések hatására folytatódott az erőteljes bérkiáramlás a gazdaságban. A családi adókedvezmény figyelembevételével a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 11, reálkeresete 8,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
A lakosság javuló jövedelmi helyzete hozzájárult a háztartások fogyasztásának dinamikus bővüléséhez, számottevően segítve a GDP növekedését. Ennek eredményeként a lakosság utazási és vásárlási kedve is nőtt, ami a szolgáltatások teljesítménybővülésének fontos forrását jelentette. A tercier ágazatok mellett az árutermelő ágazatok szintén segítették a GDP-növekedést. Az ipari termelés emelkedését elsősorban a belföldi kereslet élénkülése okozta.
A GDP növekedésének fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és az uniós források felhasználása. A költségvetési szervek mellett a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások is növelték beruházási teljesítményüket.
A fenti folyamatok együttes hatására a termékbehozatal volumennövekedése meghaladta az exportét, emiatt 2017-hez hasonlóan a külkereskedelem mérsékelte a gazdaság bővülését.
A 2018. évi gazdasági folyamatok több területen is gyorsuló áremelkedéssel jártak együtt. A fogyasztói árak 2017-hez képest 2,8 százalékkal nőttek, amiben a termelői és a szolgáltatási kibocsátási árak növekedése mellett számos külső gazdasági tényező (például árfolyam, alapanyagárak és terméseredmények alakulása) is szerepet játszott. A lakáspiacon a felpörgő kereslet miatt szintén drágulást figyelhettünk meg, a folyamatra jelentős hatással voltak a kormányzati intézkedések is.
A gazdasági konjunktúra mellett 2017-ben ugyan nőtt nemzetgazdaságunk energiafelhasználása, viszont relatív energiaigényessége kismértékben javult. A fenntartható energiagazdálkodás szempontjából fontos megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználáson belül 13,3 százalékot tett ki, ami elmaradt az Európa 2020 keretében vállalt 14,65 százalékos célértéktől.
A népességszámot formáló tényezők közül 2018-ban a születésszám csökkenése meghaladta halálozásokét, a népesség természetes fogyása tehát folytatódott. A teljes termékenységi arányszám megegyezik a 2017. évivel, a gyermekvállalási kedv jelentősen meghaladta a 2011. évi mélypontot.
És a számok:
Szokásos évzáró összegzésünk következik.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.