Magyarország, 2018: a legfontosabb adatok

2019. 04. 09., 11:10

A statisztikai hivatal összefoglalójából kiderül, hogy melyek voltak a 2018-as év legfontosabb makrogazdasági, ágazati és társadalmi folyamatainak legfontosabb mutatói.

Makrogazdasági folyamatok

  • A magyar gazdaság 2013-ban megkezdődött dinamikus bővülése 2018 egészében is folytatódott: hazánk gazdasági teljesítménye 4,9 százalékkal emelkedett a 2017. évi, magas bázishoz mérten, amit elsősorban az alapvetően a belső fogyasztáson alapuló piaci alapú szolgáltatások okoztak.
  • 2018-ban az Európai Unió GDP-je – az előzetes adatok szerint – 1,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés dinamikája a korábbi évekhez viszonyítva lassult. A hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németország gazdasági növekedése számottevően veszített lendületéből, GDP-jének volumene 1,4 százalékkal emelkedett.
  • A hazai gazdaság növekedéséhez – akárcsak egy évvel korábban – 2018-ban is hozzájárult a beruházások bővülése. A nemzetgazdasági beruházások volumene az utolsó negyedévben és az év egészében egyaránt 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A beruházási aktivitás éves viszonylatban minden nemzetgazdasági ágban nőtt. Az építési beruházások volumennövekedése 22, a gép- és berendezés-beruházásoké 11 százalék volt a 2017. évihez képest.
  • A külkereskedelmi termékforgalomra vonatkozó első becslés szerint 2018-ban a kivitel értéke 4,3, a behozatalé 6,9 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. Az aktívum 6,0 milliárd eurót tett ki, 2,0 milliárd euróval kevesebbet a 2017. évinél. A január–novemberi adatok szerint a termékforgalom volumene exportban 4,6, importban 6,2 százalékkal nőtt 2017 azonos időszakához viszonyítva.
  • 2018-ban a szolgáltatások – turizmussal együtt számított – külkereskedelmi forgalma exportban 4,8, importban 4,4 százalékkal meghaladta a 2017. évit. A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalomban 2018-ban 8,5 milliárd eurós aktívum keletkezett, 448 millió euróval több, mint egy évvel korábban.

Ágazati teljesítmények

  • A mezőgazdasági számlarendszer második becslése szerint 2018-ban az agrárium teljesítménye 3,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A burgonya, a cukorrépa és a napraforgó kivételével a főbb szántóföldi növények terméseredménye elérte vagy meghaladta az előző évit. 2018. december 1-jén a főbb haszonállatok közül a szarvasmarhák egyedszáma nagyobb, a sertéseké majdnem azonos, a juhoké és a tyúkoké kisebb volt az egy évvel korábbinál.
  • 2018-ban folytatódott a 2013 óta tartó ipari konjunktúra, a termelés volumene 3,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A belföldi értékesítések volumene dinamikusabban emelkedett, mint a korábbi években a bővülés motorját jelentő ipari export.
  • Az ország energiafelhasználása 2018. február–márciusban az átlagosnál hidegebb időjárás miatt magasabb, a többi hónapban decemberig bezárólag közel azonos vagy kisebb volt az egy évvel korábbinál. 2018. január–novemberben a hazai fogyasztás mintegy 980 petajoule-t tett ki, 1,9 százalékkal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.
  • Az építőipari termelés 2018-ban összehasonlító áron számítva 22 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az építményfőcsoportok közül a termelési érték 54 százalékát adó épületek kivitelezésének volumene 16, a 46 százalékos részesedésű egyéb építményeké 31 százalékkal bővült.
  • 2018-ban az előző évinél 23 százalékkal több, 17 681 új lakás épült az országban. Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a 2015 óta tartó meredek emelkedés után 2018-ban 3,4 százalékkal csökkent, 36 719 volt.
  • A 2018 I–III. negyedévi előzetes lakáspiaci adatok továbbra is a forgalom élénkülését jelzik: mintegy 103 ezer lakást értékesítettek, 8,1 százalékkal többet az egy évvel korábbi, hasonló feldolgozottsági szintű adatokhoz képest. A használt lakások ára 2018. I–III. negyedévben 8,5, az új lakásoké 5,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
  • A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 2018-ban az előző évihez viszonyítva 6,0 százalékkal nőtt. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek eladásai 3,3, a nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalma 9,0, az üzemanyagtöltő állomások forgalma 6,2 százalékkal emelkedett.
  • A kereskedelmi szálláshelyeken 2018-ban mind a vendégek, mind az általuk eltöltött vendégéjszakák száma emelkedett az előző évhez képest. A külföldi- és a belföldivendég-forgalom közel azonos mértékben bővült, azonban utóbbi vendégkör nagyobb arányban növelte az eltöltött vendégéjszakák számát. A vendégforgalom bővülése a szálláshelyek árbevételét is növelte, egy év alatt folyó áron 9,3 százalékkal. 2018-ban a vendéglátóhelyek eladásainak volumene 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
  • 2018-ban a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 4,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2017-ben. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye 5,4 százalékkal emelkedett, a helyi személyszállításban 1,1 százalékkal kevesebb utazást regisztráltunk.
  • 2018-ban 295 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, 8,7 százalékkal többet, mint a megelőző év során.

Termelői és fogyasztói árak

  • 2018-ban a mezőgazdasági termelői árak a 2017. évi 5,6 százalékos növekedés után 2,7 százalékkal emelkedtek az előző évihez viszonyítva. A növényi termékek ára 5,8 százalékkal nőtt, az élő állatok és állati termékeké 2,2 százalékkal mérséklődött. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 2018-ban 4,8 százalékkal magasabbak voltak a 2017. évinél.
  • A nemzetközi tendenciának megfelelően hazánkban is folytatódott az ipari termelői árak emelkedése. 2018-ban az ipari termékek átlagosan 5,5 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítések az exportnál nagyobb mértékben drágultak.
  • Az építőipari termelői árak 2018-ban átlagosan 9,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A növekedés mértéke nagyobb volt, mint a megelőző tíz év bármelyikében.
  • 2018-ban az infláció 2,8 százalék volt, szemben a 2017. évi 2,4 százalékkal. 2019. januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, a növekedés üteme megegyezett a 2018. decemberivel. 2019 első hónapjában a szeszes italok, dohányáruk, az élelmiszerek és a szolgáltatások drágultak az átlagosnál nagyobb mértékben.

Társadalmi és jövedelmi folyamatok

  • 2018-ban az élveszületések száma 1,9, a halálozásoké 0,4 százalékkal csökkent a 2017. évihez képest. A 40 097 fős természetes népességfogyás a bázisévit 3,0 százalékkal haladta meg. Valamelyest, 06 százalékkal emelkedett a házasságkötések száma is. Ezer élveszületésre 3,4 csecsemőhalálozás jutott, ami az eddig mért legalacsonyabb éves érték.
  • A teljes termékenységi arányszám az egy évvel korábbival egyezően 1,49 volt, a születésszám a szülőképes korú nők számának visszaesése miatt mérséklődött.
  • A lakónépesség becsült száma a nemzetközi vándorlás figyelembevételével 2018 végén 9 millió 764 ezer fő volt.
  • 2018-ban a korábbi évekre jellemző javuló munkaerő-piaci tendenciák folytatódtak: többen dolgoztak és kevesebben voltak munka nélkül, összességében a gazdaságilag aktívak száma és aránya gyarapodott, ezzel párhuzamosan pedig az inaktívaké tovább mérséklődött.
  • 2018-ban a keresetek növekedési dinamikáját elsősorban a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek munkavállalóit érintő keresetrendezések befolyásolták.
  • 2018-ban az előző évinél 1,6 százalékkal több, 16 757 személysérüléses közúti közlekedési balesetben 629-en haltak meg, és közel 22 ezren sérültek meg.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS