Lakásépítési kedv: a görögök és franciák után mi jövünk

2021. 10. 12., 18:15

A lakásépítési engedélyek száma alapján Magyarország a harmadik helyen áll az uniós rangsorban; az EU hivatalos statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint idén a második negyedévben 68,3 százalékkal több lakásépítési engedély adtak ki, mint 2020 azonos időszakában – közölte az ingatlan.com kedden az MTI-vel.

A listát Görögország vezeti 100 százalékos növekedéssel, a második helyet pedig Franciaország szerezte meg, ahol 77 százalékkal nőtt a lakásépítési engedélyek száma éves összevetésben.

Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kifejtette, az építkezési kedvnek a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa idei visszavezetése és az állami támogatások kibővítése adott új lendületet. Az októbertől elindult zöld otthon program, amelyben kedvezményes lakáshitelt kaphatnak az energiatakarékos lakóingatlant építők vagy vásárlók, további keresletnövekedést eredményezhet – tette hozzá Balogh László.

Ha újabb járványsokk vagy gazdasági megtorpanás nem szakítja meg a felívelést, akkor a 2020-as évek közepére akár az uniós lista élére kerülhet Magyarország. A lakásépítési kedv növekedése az építőipari teljesítményen keresztül a gazdasági növekedéshez is hozzájárul, ráadásul a használt lakások piacán is élénkülést hozhat. A legtöbben ugyanis a meglévő lakóingatlanuk eladásából finanszírozzák az újonnan épült otthonuk megvásárlását, így még több háztartás dönthet a költözés mellett.

Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásépítési kedv felfutásával összhangban vannak a kínálati adatok: október elején az egy évvel korábbihoz képest országosan 49 százalékkal több új lakóingatlant kínáltak eladásra. Az ingatlanhirdetési portálon 8153 új építésű lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak az új lakások vagy házak vevői. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS