„Külföldi irányítású vállalkozások Magyarországon”

2021. 12. 28., 10:08

A magyarországi vállalkozások alig 3 százalékát adó külföldi leányvállalatok a hazai munkaerő negyedének foglalkoztatása mellett a vállalati szektor hozzáadott értékének közel felét állítják elő – olvasható a statisztikai hivatal összefoglalójában.

2020-ban a Magyarországon működő vállalkozások 2,1 százaléka (13,9 ezer) állt külföldi irányítás alatt. Alacsony számuk ellenére a külföldi vállalatok az összes hazai vállalkozás árbevételének, valamint hozzáadott értékének közel felét realizálták, és a bruttó tárgyieszköz-beruházások több mint négytizedét valósították meg. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak negyedét külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták – derül ki a KSH „Külföldi irányítású vállalkozások Magyarországon, 2020” című kiadványából.

A statisztikai hivatal néhány megállapítása

– A külföldi cégek hozzáadott értékük több mint háromnegyedét három nemzetgazdasági ágban – feldolgozóipar (51 százalék), kereskedelem (16 százalék), információ és kommunikáció (9,9 százalék) – realizálták.

– A Magyarországon működő külföldi vállalkozásokat 2020-ban 102 különböző országból irányították, a tulajdonosok 66 százalékának székhelye az Európai Unió valamely tagállamában volt.

– Az összes Magyarországon működő vállalkozás árbevételének 34 százaléka származott exportértékesítésből, amelynek 80 százalékát külföldi irányítású cégek realizálták.

– Az egy külföldi leányvállalatra jutó alkalmazottak száma 2019-ben 49 fő volt, a hazai irányítású cégek létszám-kategória szerinti átlagos vállalatméretét (3 fő) jóval meghaladta. Az eltérés a feldolgozóipari ágazatokban, az energiaiparban és az információ, kommunikáció ágban a legjelentősebb. 2019-ben a külföldi irányítású feldolgozóipari vállalkozások átlagosan 191 munkavállalót, a hazai irányításúak 7 főt foglalkoztattak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS