KSH: júliusban 32,9 százalékkal nőtt az építőipari termelés

2019. 09. 13., 16:15

Júliusban az építőipari termelés 32,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építése változatlan áron számolva 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz viszonyítva az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 9,6 százalékkal emelkedett – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.

A magas és a mélyépítési termelés volumenének éves növekedése júliusban meghaladta az előző két hónapra vonatkozó mutatót.  Az épületeknél a lakó, a kulturális és az ipari épületek építése, az egyéb építményeknél út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.

Folyó áron számolva az építőipar júliusi termelési értéke megközelítette a 404 milliárd forintot, éves összevetésben 45,8 százalékkal emelkedett, amiből 11 százalékos áremelkedés adódik. Az épületek és a mélyépítési munkák között kiegyensúlyozottan, 48,2:51,8 arányban oszlott meg a termelés.

Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 23,5 százalékkal, az egyéb építmények építésében 38,0 százalékkal, a speciális szaképítésben 36,5 százalékkal nőtt júliusban.

A júliusban megkötött új szerződések volumene 25,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére kötött új szerződések volumene 12,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 40,5 százalékkal kisebb volt, mint tavaly júliusban.

Az építőipari vállalkozások július végi teljes szerződésállománya 10,2 százalékkal csökkent a tavaly július végihez képest, de így is meghaladja a 2236 milliárd forintot.  A magasépítési szerződések volumene 48,9 százalékkal nőtt, a mélyépítési megbízások 23,3 százalékkal csökkentek.

Az év első hét hónapjában az építőipari termelés 34,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A magasépítésben 33,2 százalékkal, a mélyépítésben 37,2 százalékkal nőtt a termelés. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS