Az élesedő geopolitikai feszültségek, a romló gazdasági kilátások, a kamatkörnyezet emelkedése keresleti és kínálati oldalon is negatív hatást fejtenek ki a kereskedelmiingatlan-piac valamennyi szegmensében – írják a jegybank szakértői.
Az ingatlanbefektetések hozamfelárának szűkülése ellenére a növekvő infláció elleni védekezés, a jó minőségű ingatlanok stabil pénzárama és a rendelkezésre álló likviditás továbbra is fenntartják a befektetők érdeklődését. Az emelkedő finanszírozási- és építési költségek, valamint az építőanyag-ellátási bizonytalanság okozta kivitelezési kockázatok miatt az ingatlanpiaci szereplők a hitelezési feltételek jelentős szigorítására számítanak a hitelintézetek oldalán.
A hazai gazdaság 2021-ben az előzetes várakozásokat meghaladó mértékben, 7,1 százalékkal bővült, amivel az európai kilábalási rangsor első harmadában helyezkedik el. Az év végi kedvező gazdasági folyamatok 2022. év elején is folytatódtak, amelyek pozitívan hatottak a kereskedelmi ingatlanpiac kilátásaira, a következő negyedévek várakozásai azonban az orosz-ukrán háború és a kivetett szankciók miatti bizonytalansággal romlottak. A geopolitikai feszültségek nyomán kialakult turbulenciák és jövőbeli kockázatok a hazai és a nemzetközi gazdasági teljesítmény vonatkozásában már rövid távon negatív hatást gyakorolnak a kereskedelmi ingatlanok iránti keresletre, az ingatlanfejlesztési kedvre, a finanszírozási feltételekre, valamint az ingatlanbefektetési döntésekre.
2021 végén a budapesti irodapiac kihasználatlansági rátája 9,2 százalékon állt és összességében stagnált az év során, amit főként a halasztások miatt alacsony átadási volumen és a mérsékelt kereslet eredményezett, míg az ipar-logisztika szegmensben a nagy volumenű átadások és az erős bérleti kereslet eredőjeként emelkedett kis mértékben a kihasználatlanság. Az iroda-, szálloda- és ipar-logisztika szegmensekben a tervezett magas átadási volumenek a kihasználatlan területek további emelkedése irányába mutatnak, de a fejlesztések időbeni megvalósítására nézve növekvő kockázatot jelentenek az emelkedő építőanyagárak és az ellátási problémák, amiket a háború még inkább felerősít. A hazai szállodák forgalma javult 2021-ben, de a szektor bevétele még mindig 51 százalékkal maradt el a 2019-es adattól. A piaci szakemberek szerint a turizmus feltételezhető jövőbeli kilábalását alapul véve indokoltak a szállodafejlesztések, ugyanakkor a háború újabb sokkot jelenthet a turisztikai szektornak, amelynek mértéke és tartóssága még bizonytalan.
2021-ben a hazai kereskedelmi ingatlanok befektetési forgalma – a régiós átlagot meghaladó mértékben – 17 százalékkal nőtt éves alapon, és 1,2 milliárd eurós forgalmat ért el. Ennek több mint felét (56 százalékát) néhány nagy összegű tranzakció adta, kétharmada pedig hazai befektetőkhöz kötődött. A befektetési termékek kínálata továbbra is szűkös, ami a hozamok csökkenését eredményezi. Az Európa- és világszerte több országban elindított monetáris szigorítási ciklus is szűkíti az ingatlanbefektetések által kínált hozamfelárakat, azonban a jó minőségű ingatlanok stabil pénzárama és a rendelkezésre álló likviditás fenntartja a befektetők érdeklődését a kereskedelmi ingatlanok iránt.
A hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleinek állománya közel negyedével növekedett 2021 során, miközben a devizahitelek állományon belüli aránya 6 százalékponttal 78 százalékra csökkent, amit az NHP Hajrá program nagymértékben támogatott. 2021-ben a hitelintézetek harmadával több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak, a folyósítások közel fele irodaházakhoz és bevásárlóközpontokhoz kötődik, legerőteljesebb növekedés viszont a szállodaszegmens folyósításaiban volt megfigyelhető a 2020-as alacsony bázishoz képest. 2021. év végén a novembertől szűkített formában meghosszabbított moratórium lehetőségével a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-állomány 3,1 százaléka élt, amely jóval alacsonyabb kihasználtság a 2021-ben mért 40 százalék feletti szintekhez képest. A programban résztvevő kereskedelmiingatlan-projekthitelek 65 százalékát a szállodák finanszírozására nyújtott hitelek tették ki, az ipar-logisztika szegmens projekthitelei közül pedig egy esetében sem szünetelt már a törlesztés 2021 végén. A 2022 márciusában lezajlott egyeztetés alapján az ingatlanpiaci szereplők az orosz-ukrán háború hatására romló gazdasági kilátások és tovább emelkedő építőanyagárak mellett már építőanyag-hiányt is tapasztalnak, mindezek eredményeként pedig a finanszírozási feltételek jelentős szigorítására számítanak a hitelintézetek részéről. (MNB)
Az MNB Kereskedelmiingatlan-piaci jelentése itt olvasható.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.