Kamatdöntés, kereseti adatok jönnek a jövő héten

2018. 12. 16., 15:00

A jövő hét makronaptárának legfontosabb eseménye a jegybank idei utolsó kamatmeghatározó ülése lesz, emellett kiskereskedelmi, kereseti statisztikák jelennek meg.

Kedden tartja idei utolsó kamatmeghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Elemzők nem várnak változást sem az irányadó kamatokban, sem a nem-konvencionális eszköztárban, mint ahogy az előző ülésen sem változtatott a kondíciókon a testület. A jegybanki alapkamat 0,9 százalék 2016. május 25. óta.

Szintén kedden jelenik meg az októberi kiskereskedelmi forgalom részletes tájékoztatója. Az első becslés szerint októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 6,6, naptárhatástól megtisztítva 5,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az adatok a forgalom növekedésének gyorsulását jelzik a szeptemberi 5,4, és különösen a 4,4 százalékos kiigazított adathoz képest.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Az idei év első tíz hónapjában a forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt  6,4 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.

Csütörtökön a keresetek októberi alakulásáról közli adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Szeptemberben a bruttó átlagkereset 322 800 forint volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 324 100 forint, a nettó átlagkereset 215 500 forint volt, egyaránt 11,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szeptemberi 3,6, és az első kilenc havi 2,7 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 6,6, illetve 8,8 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

Pénteken az államháztartás november végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját is kiadja a Pénzügyminisztérium. Az első becslés szerint az első tizenegy hónapban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 1842,4 milliárd forint volt. A központi költségvetés 11 havi hiánya 1856,1 milliárd forintot tett ki. Az elkülönített állami pénzalapok 39,8 milliárd forintos többletet értek el, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 26,1 milliárd forint deficittel zártak. Idén novemberben a központi alrendszer hiánya 164,3 milliárd forint volt. A PM megismételte, a várhatóan jóval négy százalék felett alakuló gazdasági növekedés mellett a 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiánycél tartható. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS