Jelentősen csökkentek a klímatechnológiai beruházások 2023-ban

Jelentősen csökkentek a klímatechnológiai beruházások 2023-ban
2023. 11. 06., 14:10

A kockázati- és magántőkéből származó klímatechnológiai beruházások 2023-ban 40 százalékkal csökkentek; a befektetőket döntően a gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai konfliktusok tántorították el – derül ki a PwC State of Climate Tech idei klímatechnológiai jelentéséből.

A felmérés több mint 8000 klímatechnológiai induló vállalkozást és több mint 32 000 ügyletet elemzett, melyek összértéke meghaladja a 490 milliárd dollárt. A PwC Climate Tech Investment Indexének alapjául szolgáló adathalmazt idén jelentősen bővítette a vállalat: a tavalyi évhez képest közel kétszer annyi induló vállalkozást és szélesebb körű ügylettípusokat vizsgált.

A klímatechnológiai beruházások részaránya és az új befektetők hányada is emelkedik

A beruházások csökkenése inkább a piaci körülményeket tükrözi, mintsem a klímatechnológiától való szándékos eltávolodást, hiszen a kockázati tőke és a magántőke egyes ágazatokban átlag 50 százalékos esést is produkált. Így az abszolút csökkenés ellenére a klímatechnológiai beruházások részaránya tovább emelkedett az induló beruházások között (2023-ban 10 százalék, szemben a 2018. évi 7 százalékkal1). A befektetők jellemzően a nagyobb kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező technológiákba fektetnek, és elsősorban a zöld hidrogén, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás felé mozdulnak.

Számos jel utal arra, hogy a klímatechnológiai befektetések egyre inkább általánossá válnak. A tapasztalt klímatechnológiai befektetők (akik öt vagy több klímatechnológiai ügyletbe fektettek be) kisebb részét adják a klímatechnológiában érdekelt összes befektetőnek, miközben az új befektetők aránya növekszik.

„A klímatechnológia fejlesztése és felfuttatása elengedhetetlen része az éghajlati kihívásoknak való megfeleléshez. Bár a klímatechnológiai beruházások abszolút szintje a piaccal együtt csökkent, az ágazat relatíve jól teljesített, és biztató, hogy a befektetések egyensúlya olyan technológiák felé mozdul el, amelyek a leginkább csökkenthetik a kibocsátást, mint például az élelmiszer-hulladékgazdálkodás vagy a zöld hidrogén” – hangsúlyozta dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője.

A szén-dioxid-mentesítés globális üteme azonban továbbra is túlságosan lassú: a PwC Net Zero Economy Index legújabb kutatása szerint a világnak a jelenlegi ütemhez képest hétszer gyorsabban kellene szén-dioxidot csökkentenie ahhoz, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti átlaghoz képest 1,5°C-ra korlátozza. A technológia döntő szerepet fog játszani a szén-dioxid-mentesítés hatékonyabbá tételében, de már nem elsősorban az újításon, hanem a mennyiségen van a hangsúly. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nettó nulla forgatókönyve szerint ugyanis a 2050-ig bekövetkező kibocsátáscsökkentés alig több mint egyharmada függ olyan technológiáktól, amelyek jelenleg még csak fejlesztés alatt állnak.

A nagyobb kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező technológiák a nyerők

A beruházási portfóliókban még mindig az alacsonyabb potenciállal rendelkező technológiák vannak túlsúlyban, de biztató elmozdulás látható a nagyobb kibocsátáscsökkentési potenciállal bíró technológiákba történő beruházások arányának növekedése felé.

A napenergia részesedése a beruházásokból arányosan 24 százalékkal, míg a zöld hidrogén 64 százalékkal emelkedett. A szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás 2022 óta 39 százalékkal nőtt, bár még mindig kevesebb, mint 2 százalékát teszi ki a teljes klímatechnológiai finanszírozásnak. Az alacsonyabb kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező technológiákra fordított tőke aránya csökkent, a könnyű akkumulátoros elektromos járművek beruházási aránya 2022 óta 50 százalékkal, a mikromobilitásé pedig 38 százalékkal; ugyanakkor a mobilitás különböző formái még mindig a beruházások 45 százalékát teszik ki.

Ami a klímatechnológiai beruházások ágazati megoszlását illeti, jelentős változás történt az ipari szektorban, amely a kibocsátások nagyobb hányadát teszi ki (34 százalék), mint a gazdaság bármely más ágazata (22 százalék mezőgazdaság és élelmiszeripar, 17 százalék épített környezet, 15 százalék mobilitás, 12 százalék energia). A befektetők 2013 és 2022 harmadik negyedéve között a klímatechnológiai kockázatitőke-finanszírozás kevesebb mint nyolc százalékát csatornázták az ipari ágazatokba, viszont ez az arány csaknem megduplázódott (14 százalék) 2022 negyedik negyedéve és 2023 harmadik negyedéve között.

Elmozdulás a korai fázisú befektetésektől

Elemzésünk kimutatta, hogy az elmúlt években a beruházók folyamatosan elmozdultak a korai fázisú befektetésektől a későbbi fázisúak felé, többek között a tőkeintenzív klímatechnológia tervezésével vagy bevezetésével kapcsolatos nehézségek, valamint a kihívásokkal teli makrogazdasági környezet miatt. 2018-ban és 2019-ben az összes klímatechnológiai ügylet több mint kétharmadát a korai szakaszban lévő befektetések tették ki, amelyek 2023-ban körülbelül 47 százalékra estek vissza. A kihívást jelentő piaci tényezőktől függetlenül 2023-ban folyamatosan érkeztek az új klímatechnológiai befektetők, ami azt jelzi, hogy az iparág összességében továbbra is vonzó.

„A kihívásokkal teli makrogazdasági környezet, a csökkenő értékelések és a geopolitikai zűrzavar miatt a klímatechnológiai vállalkozásokba irányuló tőkeáramlás 40 százalékkal esett vissza egy olyan időszakban, amikor arra a klímatechnológiának a legnagyobb szüksége volna. De míg ez az iparági és makrogazdasági dinamika beárnyékolhatja a befektetői bizalmat, jelentős úttörő lehetőségeket is kínál a befektetők számára, hogy kihasználják a jelenlegi esést, mivel a klímatechnológiai innovációk iránti igény innentől már csak erősödni fog” – emelte ki Will-Jackson Moore, a PwC UK globális fenntarthatósági vezetője.

PwC

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS