Jegybanki elemzés a februári inflációs adatokról

2022. 03. 09., 15:18

A jegybank rendszeresen kommentálja a KSH inflációs mutatóit. Az inflációs főcsoportok árváltozásait Várhegyi Judit vette sorra.

2022 februárjában az éves összevetésben számított infláció 8,3 százalék volt. Az infláció 0,4 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, amit főként az élelmiszerek, illetve az iparcikkek árindexének növekedése magyaráz.

Az iparcikkek árai a korábbi évekre jellemző enyhe árcsökkenés helyett 1,0 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, így az iparcikkek éves inflációja 7,4 százalékra emelkedett. Az iparcikkek esetében tapasztalt áremelkedés a nemzetközi folyamatokkal összhangban van. A termékkörön belül a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. A termékcsoport esetén a globális félvezetőhiány és a nyersanyagárak emelkedése is a fogyasztói árak emelkedésének irányába hatott.

A piaci szolgáltatásokárai az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal nőttek. A szokásos februári átárazásnál jelentősen magasabb áremelkedés történt, ami a szolgáltatások széles körében jellemző volt. Az élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatások árai tovább növekedtek. A piaci szolgáltatások éves árindexe 6,5 százalék volt.

Az élelmiszerek inflációja 11,9 százalékkal emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt nőtt. Januárhoz képest az élelmiszerek árai 2,3 százalékkal emelkedtek, ami enyhén magasabb az elmúlt évek februárjaival összehasonlítva. Az alapvető élelmiszerek esetében bevezetett árstop által érintett termékek (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó étolaj, sertéscomb, 2,8 százalékos UHT tej, csirkemell) ára csökkent az előző hónaphoz képest, ami összességében mérsékelte az élelmiszerek áremelkedésének ütemét. A szabályozott termékek árai januárhoz képest érdemben nem mutattak változást.

A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók januárban az előző hónaphoz képest lényegében nem változtak és értékük a jegybanki célsáv fölött alakul.

MNB

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS