Ingatlan.com: a panellakások lettek az elmúlt évtized nyertesei a lakáspiacon

2023. 06. 14., 14:51

A panellakások lettek az elmúlt évtized nyertesei a lakáspiacon. Az ingatlantípus népszerűségének oka, hogy mintegy 20 százalékkal olcsóbbak, mint a téglaépítésű lakások – olvasható az ingatlan.com elemzésében.

A panel- és téglalakások legfrissebb átlagos négyzetméterárait vetették össze a fővárosban, illetve 18 megyei jogú városban. A fővárosi paneleket június elején 789 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálták eladásra, szemben a téglalakások 1,02 millió forintos árával, amely bő 25 százalékos különbözet.

A legnagyobb panelkínálattal rendelkező két városrészben, a III. és a XI. kerületben a panelek 823 és 910 ezer forintos átlagára 28, illetve 12 százalékos árelőnyt jelent a téglalakásokhoz viszonyítva.

Debrecenben, Veszprémben és Székesfehérváron a kínálati ár a paneleknél négyzetméterként 675 ezer, 648 ezer, illetve 635 ezer forint volt, míg a téglalakosoknál 832 ezer, 807 ezer illetve 797 ezer forintot kértek az eladók. Miskolcon és Békéscsabán volt a legalacsonyabb a téglaépítésű ingatlanok árelőnye, előbbinél 22 ezer, utóbbinál 31 ezer forint négyzetméterenként.

A budapestiek 25 százaléka, a megyei jogú városokban élők 24 százaléka lakik panellakásokban, összesen mintegy 1,1 millió ember.

A panellakások a fővárosban egyedül élők körében váltak népszerűvé, ennek hátterében pedig a lakásdrágulás áll – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az ingatlan.com alaprajz-adatbázisából kiderül, hogy a fővárosban a legkisebb panellakás a pünküsdfürdői lakótelepen található 20 négyzetméteres ingatlan. A másik véglet a káposztásmegyeri lakótelep belső kétszintes, 123 négyzetméteres panellakása. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS