A júliusi 8,9 százalék után augusztusban 9,1 százalékos volt az éves szintű infláció az eurózónában az Eurostat gyorsbecslése szerint.
A fogyasztói árakat a közös pénzt használó blokkban is az energiaárak (38,3 százalékos) emelkedése húzta, az energia nélkül számított éves infláció „mindössze” 5,8 százalék.
A legmagasabb, 25,2 százalékos éves inflációt Észtországban mérték, de a másik két balti államban is 20 százalék feletti a ráta: Litvániában 21,1, Lettországban 20,8 százalékos. A legalacsonyabb, 6,5 százalékos rátával Franciaország dicsekedhet, 8 százalék alatti a ráta még Máltán (7,1 százalék) és Finnországban (7,6 százalék). A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 8,8, Olaszországban 9,0, Spanyolországban 10,3 százalékos volt az éves infláció augusztusban.
Az élelmiszer-, ital és dohánytermékek éves összevetésben átlagosan 10,6 százalékkal (ezen belül a feldolgozatlan élelmiszerek 10,9 százalékkal) drágultak augusztusban az euróövezetben, a szolgáltatások ára 3,8 százalékkal emelkedett. Összevetésképpen: a KSH legutolsó adatai szerint Magyarországon az élelmiszerek júliusban átlagosan 27,0 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.