Így jött össze az 5,2 százalékos GDP-növekedés

A nyers adatok szerint az éves szintű növekedés 4,9 százalékos volt.

Termelési oldal

Az ipar teljesítménye 3,8, ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a gép, berendezés és eszköz javítása és üzembe helyezése járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 28 százalékkal nőtt, ezen belül minden ágazatban erőteljes növekedés történt. A mezőgazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,2 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (7,5 százalék) érte el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 6,5, az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágé pedig 5,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,6 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,5 százalékkal növekedett.

A bruttó hazai termék 2019. II. negyedévi, 4,9 százalékos emelkedéséhez a szolgáltatások 2,2, az építőipar 1,2, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb (0,7 százalékpont).

Felhasználási oldal

A háztartások tényleges fogyasztása mérsékeltebben, 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben növekedett a tartós (pl. személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek: 12 százalék) és a féltartós (pl. ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész: 9,1 százalék) termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene, ugyanakkor a nem tartós termékek (pl. élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek: 4,1 százalék) és a szolgáltatások (3,5 százalék) esetében átlag alatti volt az emelkedés.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,0, a közösségi fogyasztásé 1,7 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,6 százalékkal emelkedett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,9 százalékkal nagyobb lett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a II. negyedévben 16 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nőtt, előbbi nagyobb ütemben. A beruházásokon belül a legnagyobb súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágakban (feldolgozóipar, szállítás, raktározás és ingatlanügyletek) számottevően emelkedett a beruházási volumen.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal nőtt.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 6,6 százalékkal nagyobb lett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – az egy évvel korábbinál kisebb, 592 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumennövekedése (4,3 százalék) meghaladta az exportét (2,7 százalék). Az áruforgalomban a kivitel 2,8, a behozatal 5,0 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 2,4, importja 0,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó hazai termék 2019. II. negyedévi 4,9 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,7, a bruttó felhalmozás 3,4 százalékponttal járult hozzá. Az áruforgalmi teljesítmény alakulása miatt a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,2 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését. (KSH)