2019 IV. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások 5,9 százalékkal bővültek, ez 2016 negyedik negyedéve óta a leggyengébb adat.
A növekedési ütem mérséklődését elsősorban a nagysúlyú feldolgozóipar – azon belül részben a járműgyártás – beruházásainak visszaesése okozta. A szolgáltatási ágak többségében a beruházások a nemzetgazdasági átlag felett nőttek. 2019 egészében ugyanakkor a beruházások volumene 14 százalékkal, az eddig mért legmagasabb szintre emelkedett – olvasható a statisztikai hivatal jelentésében.
2019. negyedik negyedév
2019 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képesta beruházási tevékenység volumene 5,9, ezen belül a teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházásoké 8,9, a közel négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 1,6 százalékkal bővült. Mind az építési, mind a gépberuházások növekedési üteme jelentősen elmaradt a korábbi időszakokétól.
A beruházási teljesítmény 56 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagához képest jóval kisebb ütemben, 5,6 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a beruházások 16 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a megelőző negyedévi stagnálást követően 9,9 százalékkal bővült a volumen.
A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét kitevő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben 5,5 százalékkal visszaestek. A fejlesztések volumene kiemelkedő mértékben mérséklődött a járműgyártás területén, de csökkenést regisztráltunk az alágak többségében, köztük az élelmiszeriparban. Ugyanakkor a hosszabb ideje folyamatban lévő, nagy értékű projektek révén kiemelkedő volt az expanzió a villamos berendezés, illetve a gép, gépi berendezés gyártása területén.
A nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedett a beruházási aktivitás. A nemzetgazdasági beruházások közel ötödét képviselő, második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 16 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásépítések számottevő bővülése mellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. bevásárlóközpontok, logisztikai csarnokok) történő beruházások is kiugróan növekedtek.
A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumene a korábbi időszakoknál visszafogottabb mértékben, 7,4 százalékkal nőtt, elsősorban a folytatódó infrastrukturális beruházások (út-, autópálya-, kerékpárút- és vasútépítések) következtében, de többek között a közúti fuvarozással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén – a központi közigazgatási szervek fejlesztései nyomán – 18, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén – a sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek következtében – 14 százalékkal nőttek a beruházások. A víz- és hulladékgazdálkodás ágban a részben uniós forrásból finanszírozott hulladékkezelő projektek, valamint a regionális közműszolgáltatók fejlesztései révén szintén bővültek a beruházások (7,2 százalék). Az oktatásban 1,2, a humán egészségügyi, szociális ellátásban 4,3 százalékkal emelkedett a beruházások volumene.
Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban szintén jelentősen nőttek a fejlesztések. Az energiaipari fejlesztések bővülésében (22 százalék) ismét szerepet játszottak az atomenergiával kapcsolatos nagyberuházások, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében (14 százalék) pedig a folytatódó szállodaépítések és -felújítások. Az adminisztratív szolgáltatás területén megvalósult, átlag feletti emelkedést (27 százalék) a lízingtársaságok élénk gép- és járműbeszerzései okozták.
A hatodik legnagyobb súlyú területnek számító kereskedelem, gépjárműjavításban a korábbi negyedéveket jellemző folyamatos beruházásnövekedés a tárgyidőszakban csökkenésbe fordult (mínusz 5,9 százalék), elsősorban az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó nemzetközi üzletláncoknak a magas bázishoz képest alacsony volumenű beruházásai miatt.
2019
2019-ben az előző évhez képest a nemzetgazdasági beruházások volumene 14, ezen belül az építési beruházásoké 16, a gép- és berendezésberuházásoké 11 százalékkal nőtt.
A beruházások közel hattizedét jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 20, a költségvetési szerveknél 11 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény.
A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 16, az ingatlanügyletek területén 17, a szállítás, raktározásban 15 százalékkal növekedett a beruházások volumene. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások hattizedét tette ki.
A fejlesztések a legnagyobb mértékben a kis súlyú víz- és hulladékgazdálkodásban nőttek (39 százalék), de kiugró növekedést regisztráltunk a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (33 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is (32 százalék).
Mindössze az információ, kommunikáció és az oktatás területén realizálódott az egy évvel korábbinál alacsonyabb teljesítmény.
KSH
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.