GKI: kissé erősödött az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága

2022. 11. 28., 11:17

Az üzleti bizalmi index az októberi nagy zuhanás után novemberben némileg tovább csökkent. A fogyasztói hangulat viszont kissé javult, bár így is borúlátóbb maradt szeptemberi, rettenetes pesszimizmusánál. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti várakozások a 2021 eleji covidos időszakban voltak hasonlóan negatívak. A fogyasztók pedig továbbra is pesszimistábbak, mint 2020 tavaszán, a Covid-járvány okozta pánik idején voltak. Jó hír viszont, hogy az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága kissé erősödött, áremelési törekvése gyengült, miközben a fogyasztók munkanélküliségtől való félelme és inflációs várakozása is kedvező irányba változott.

Novemberben az üzleti szférában főleg az ipari, de az építőipari bizalmi index is csökkent, ugyanakkor a szolgáltató és kereskedelmi cégek várakozása javult. Ez utóbbiak az októberi nagy romlás korrekciójának tekinthetők. Az üzleti bizalmi index négy hónappal ezelőtt került negatív tartományba, vagyis lett több a ború-, mint a derűlátó cég. Az index süllyedése azóta is tart.

Az ipari várakozások április óta romlanak, jelenleg a 2020 végi helyzetnek felelnek meg. Novemberben kedvezőtlenebbé vált az elmúlt időszaki termelés, a teljes rendelésállomány – ezen belül különösen az export –, valamint a készletek megítélése. Az építőipari vállalkozások hangulata novemberben már negyedik hónapja romlott, s ezzel 26 havi mélypontjára került. A mélyépítők kilátása lényegesen rosszabb lett, az utóbbi időben viszonylag kevésbé borúlátó magasépítőké viszont hibahatáron belül javult. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség és a rendelésállományok értékelése is romlott.

A kereskedelmi bizalmi index az októberi jelentős csökkenés után novemberben valamelyest korrigált. A kereskedelmi cégek eladási pozíciójukat ugyan az októberinél rosszabbnak látták, a rendelések várható alakulását azonban sokkal, a készletekét kissé kedvezőbbnek ítélték. Kissé korrigált novemberben a szolgáltatói bizalmi index is. Az előző időszaki forgalom és az általános üzletmenet megítélése ugyan romlott, de a forgalmi várakozások javultak.

Novemberben megállt az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának romlása, de így is kissé több a létszám csökkentését, mint bővítését tervező cég. Az ipar kivételével – ahol jelentős a romlás – javultak a foglakoztatási elképzelések. A lakosság munkanélküliségtől való félelme hat hónapos erősödés után kissé csökkent. Az áremelési törekvés novemberben minden ágazatban visszafogottabb lett, leginkább az iparban, legkevésbé a kereskedelemben.

A cégek nagyobb fele azonban továbbra is áremelésre készül, a kereskedelemben közel kétharmaduk. A fogyasztók inflációs várakozása is enyhült. Minden ágazatban és a fogyasztók körében is jelentősen javult a magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése, ami azonban továbbra is nagyon pesszimista, a szeptemberi szintet sem éri el.

A GKI fogyasztói bizalmi index fél éves, nagyon jelentős romlást követően novemberben kissé javult, de így sem érte el októberi szintjét. A lakosság saját pénzügyi helyzetét jobbnak érezte, mint októberben, de még ezzel együtt is jóval rosszabbnak, mint a koronavírus válság kezdetén.

A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése a februári mindenkori rekord szint óta szinte egyenletes ütemben és folyamatosan gyengült, ez novemberben is folytatódott. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit rosszabbnak, míg a következő egy évre vonatkozót jobbnak érezték, mint októberben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS