GKI: hetedik hónapja romlanak az üzleti várakozások

2019. 07. 22., 11:30

Júliusban a GKI konjunktúraindexe közel 2,5 éve nem látott szintre esett, az üzleti és a fogyasztói bizalmi index egyaránt csökkent. Az üzleti bizalmi index hét hónapja szinte folyamatosan mérséklődik, és jelenleg 2017 eleji szintjén van – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a fogyasztói bizalmi index az elmúlt hónapokban volt már kedvezőtlenebb is, itt a 2018. tavaszi, választás környéki időszakhoz képest szembeszökő a romlás. Mindezzel együtt a magyar gazdaságra még mindig az optimizmus a jellemző.

A konjunktúraindex a júniusi 2,4 pontról júliusban 0,6 pontra romlott. Az üzleti bizalmi index a júniusi 5,7 pontról júliusban 4,3 pontra romlott, a fogyasztói bizalmi index pedig az előző havi mínusz 7,0 pontról mínusz 10,1 pontra romlott.

Az üzleti szférán belül júliusban az építőipar kivételével minden ágazatban csökkent a derűlátás. Az ipari bizalmi index júliusban már 2017. márciusi szintjére esett, az idei évre a szinte folyamatos romlás a jellemző. Kedvezőtlenebb lett a termelési színvonal, a rendelésállomány (de az exporté nem) és a készletek megítélése, nem változott viszont a termelési kilátásoké.

Az építőipari bizalmi index júliusban nem változott. Az egyébként optimistább, de az elmúlt hónapokban ebből sokat vesztő mélyépítő cégek most kissé derűlátóbbá, míg a magasépítők borúlátóbbá váltak. Az építőipar egészében az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség enyhén, a rendelésállományok értékelése viszont érezhetően rosszabb lett.

A kereskedelmi bizalmi index a júniusi stagnálás után csökkent, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció megítélése kissé javult, a készletszintté nem változott, a várható rendeléseké viszont jelentősen romlott.

A szolgáltatói bizalmi index júliusban némileg tovább csökkent. Egyaránt rosszabb lett az általános üzletmenet, az elmúlt és a következő időszak várható forgalmának megítélése.

A foglalkoztatási szándék júliusban kisebb-nagyobb mértékben minden ágazatban javult. A legambiciózusabbak az építőipari cégek. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme a júniusi csökkenés után kissé emelkedett. Az áremelési törekvés minden ágazatban valamivel visszafogottabb lett júniushoz képest, s kissé tovább csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is.

A magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében nem változott, ezen belül az iparban a júniusi nagy romlást követően, jelentősebb mértékben javult, miközben különösen a kereskedelemben és a szolgáltató szférában érezhetően romlott. Kedvezőtlenebb lett a lakosság véleménye is.

A GKI fogyasztói bizalmi index júliusban a júniusi növekedéshez hasonló mértékben csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási képességét és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek megvásárlásának lehetőségét egyaránt rosszabbnak látta, mint júniusban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS