Ezt várják az elemzők az MNB kamatdöntésétől

2021. 08. 24., 18:00

A várakozásoknak megfelelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése, amely újabb 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelte az alapkamat mértékét – kommentálták elemzők a grémium keddi ülésén hozott határozatot.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte: az emeléssel a monetáris politika nem vált szigorúvá Magyarországon, csak érdemben elmozdult az ultralaza irányultságtól. Az alacsony kamatszintek változatlanul támogatják a kilábalást, azonban a jegybank mandátumának megfelelően az infláció leszorítása és a várakozások horgonyzása érdekében elkerülhetetlen volt az újabb lépés.

A szeptemberi kamatdöntéssel kapcsolatban a Századvég szakembere szerint ugyanakkor jelentős a bizonytalanság. A második negyedéves vártnál nagyobb gazdasági bővülés és így a gyorsabb kilábalás, valamint a még mindig cél feletti infláció további kamatemeléseket indokolna, ellenben a járványhelyzettel kapcsolatos bizonytalanság, valamint ha augusztusban tovább mérséklődik az infláció, az kivárásra ösztönözheti a jegybankot – magyarázta. Kulcsfontosságú lesz ezen felül a megjelenő új inflációs jelentés és a jegybank által várt makropálya.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő két ülésen további 25-25 bázispontos kamatemelés várható, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat és véget érhet a kamatemelési ciklus. Mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.

A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 1,73 százalékos, novemberre 2,15 százalékos, jövő év közepére 2,35 százalékos, 2022 végére 2,50 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre.

A Takarékbank szakértője szerint az állampapír-vásárlási program kedden bejelentett fokozatos kivezetésének hatására kissé emelkedhetnek az állampapír hozamok, azonban a hosszú hozamok trendjét alapvetően továbbra is a nemzetközi környezet határozhatja meg. Kulcsfontosságú, hogy sikerül-e megszerezni az uniós forrásokat, mivel a kormány biztosítja az uniós pályázatok megelőlegezését, ami azonban az uniós források hiányában magasabb államadóssághoz és így állampapír kibocsátáshoz vezethet, ami növelheti a hozamokat.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a legfontosabb üzenet változatlan: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Idén 4,1 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, jövőre 3,3 százalékra eshet vissza - vetítette. Szerinte az üzemanyagokon és a jövedéki adóval érintett termékeken kívül a szolgáltatások áremelkedése is fennmaradhat a következő hónapokban, mely az újraindítással magyarázható. Ezt a forgatókönyvet a járvány esetlegesen kialakuló, súlyos negyedik hulláma átírhatja, de már nem várhatók a korábbiakhoz hasonló szigorú korlátozások – tette hozzá a viszonylag magas átoltottsági arányra hivatkozva.

A csütörtöki tenderen az egyhetes betéti eszköz kamatszintje is 30 bázisponttal fog emelkedni – emelte ki Varga Zoltán. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS