Enyhén csökkentek a lakásárak 2023 végén

2024. 04. 27., 15:10

2023 negyedik negyedévében országosan enyhén csökkentek a lakásárak, az éves áremelkedés üteme ugyanakkor bázishatás révén gyorsult – derül ki az MNB Lakásárindex 2023. IV. negyedévi adataiból.

– Budapesten 2023 negyedik negyedévében 2,0 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévhez képest, melynek révén a lakásárak éves növekedési üteme a harmadik negyedévi 0,9 százalékról 3,4 százalékra gyorsult.
– A vidéki városokban 1,8 százalékkal csökkentek a lakásárak 2023 negyedik negyedévében, az éves lakásár-dinamika pedig az alacsonyabb bázis révén enyhén gyorsulva 5,7 százalékot ért el.
– A községekben 1,3 százalékos lakásárcsökkenés volt megfigyelhető a negyedik negyedévben, ugyanakkor éves összevetésben a lakásárak 7,5 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszaki szintjét.
– Országos átlagban 0,7 százalékkal mérséklődtek a lakásárak 2023 negyedik negyedévében, de az éves lakásár-dinamika bázishatás révén az előző negyedévi 4,4 százalékról 5,8 százalékra gyorsult.

Az MNB lakásárindex friss értékei szerint a lakásárak éves növekedési üteme minden településtípuson gyorsult, ami a főváros kivételével bázishatásnak volt köszönhető. A fővárosban 2023 negyedik negyedévében 2,0 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévi 2,3 százalékos csökkenés után. A nominális éves lakásár-dinamika a fővárosban ezzel 3,4 százalékra gyorsult. A vidéki városokban a megelőző negyedévi 1,2 százalékos drágulást követően a negyedik negyedévben 1,8százalékkal mérséklődtek a lakásárak, az éves lakásár-dinamika azonban5,1 százalékról 5,7 százalékra emelkedett. A községekben a harmadik negyedévi 0,9 százalékos emelkedés után a negyedik negyedévben 1,3százalékkal csökkentek a lakásárak, az előző év azonos időszakához képest pedig 7,5 százalékkal tartózkodtak magasabban.

A negyedéves alapon stagnálást mutató Nyugat-Dunántúl kivételével minden vidéki régióban a városi lakásárak csökkenése volt megfigyelhető a negyedik negyedévben. A közép-magyarországi régió városaiban 4,3százalékkal mérséklődtek a lakásárak, éves összevetésben pedig 0,7százalékos árcsökkenés következett be. A dél-alföldi és közép-dunántúlirégiók városaiban rendre 3,0 és 2,6 százalékkal csökkentek a lakásárak, az éves lakásár-dinamika pedig 3,0 és 4,1 százalékot ért el. Az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli városokban 0,81,3 százalék között csökkentek a lakásárak a negyedik negyedév során, az éves lakásár-dinamika azonban rendre 8,0, 8,6 és 10,9 százalékra gyorsult.

A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex alapján 2023 negyedik negyedévében 0,7 százalékkal csökkentek a lakásárak az előző negyedévi 0,3 százalékos emelkedést követően. Az éves nominális növekedési ütem ugyanakkor az előzőnegyedévben megfigyelt 4,4 százalékról 5,8 százalékra gyorsult az alacsonyabb bázis miatt, reál értelemben pedig éves szinten 1,8százalékkal mérséklődtek a lakásárak. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS