Az elektronikus pénzforgalom területén a koronavírusjárvány kitörése előtti szinteket meghaladó növekedés történt mind a kártyás vásárlásoknál, mind az átutalásoknál 2021 utolsó negyedévében – derül ki a jegybank jelentéséből.
A hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma 2021 végén megközelítette a 10,6 milliót, éves összevetésben több mint 140 ezerrel nőtt a számuk. A számlák típusa és tulajdonosi köre tekintetében ugyanakkor számottevő változások nem történtek. A hazai kibocsátású fizetési kártyák kapcsán sem következett be jelentős változás, számuk az év végén kevéssel 9,9 millió alatt alakult, mindazonáltal tovább terjednek az innovatív fizetési kártyás megoldások. A mobiltárcákba regisztrált kártyák száma 2021 negyedik negyedévében a megelőző időszakhoz képest 16 százalékkal bővült és megközelítette az 1,3 milliót. A fogyasztók emellett előszeretettel használják a kártyákat fizetésre. Azon kártyák száma, amelyekkel történt vásárlási tranzakció az időszak során, már meghaladta a 6,7 milliót. Ez az eddigi legmagasabb értéktől is mintegy 100 ezerrel nagyobb.
A hazai pénzforgalmi szolgáltatók kártyaelfogadói hálózatában 2021 végén már nem történtek olyan számottevő változások, amelyeket korábban a Kereskedelmi törvény online pénztárgép használatára kötelezett adózókat érintő előírása hozott. A fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma minimális csökkenést követően kevéssel 155 ezer alatt alakult, az elfogadóhelyeken üzemelő POS termináloké ugyanakkor kismértékű növekedést követően megközelítette a 240 ezret. A kártya fizikai jelenlétét nem igénylő elfogadóhelyek száma tekintetében azonban tovább folytatódott a bővülés, számuk 2021 végén, a megelőző negyedévhez képesti 5 százalékos emelkedés következtében, megközelítette a 35 ezret.
A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciós forgalomban tovább folytatódott a koronavírusjárvány okozta átmeneti megtorpanások után a dinamikus bővülés. 2021 negyedik negyedévében a belföldi vásárlási tranzakciók mind darabszámban, mind értékben jelentősen, rendre közel 27, illetve 26 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. 2021-ben a teljes évet nézve is számottevő bővülés történt, a darabszámban és értékben egyaránt 21 százalék fölötti növekedés következtében a belföldön lebonyolított tranzakciószám először törte át az 1 milliárdos határt, majdnem elérve az 1,2 milliárdos szintet, a tranzakcióérték pedig megközelítette a 10 ezer milliárd forintot.
Fizetési helyzetenként jelentős különbségek mutatkoznak. Míg a belföldi fizikai kereskedőknél darabszámban és értékben egyaránt 27 százalék körüli növekedés történt 2020 negyedik negyedévéhez képest, addig a külföldi fizikai kártyahasználat esetében rendre 109, illetve 152 százalékos emelkedés realizálódott, amit a koronavírus-járvány okozta alacsony 2020-as bázis, illetve az magyaráz, hogy tavaly már újra lehetett utazni. Ugyan az online kártyahasználat tekintetében is folytatódott a növekedés, azonban nem olyan számottevő mértékben, mint a járvány tetőpontján. 2020 negyedik negyedévéhez képest darabszámban 16, értékben pedig 20 százalékos bővülés történt a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő tranzakciók tekintetében. Hazai kártyával 2021 negyedik negyedévében összesen 62 millió online tranzakciót bonyolítottak 802 milliárd forint értékben az ügyfelek.
Mindezek mellett folytatódott a készpénzfelvételeket érintő korábbi tendencia. Ugyan 2021 negyedik negyedévben a megelőző év azonos időszakához képest minimális növekedés történt, éves szinten a hazai készpénzfelvételi tranzakciók száma így is 2 százalék feletti mértékben esett vissza, és 90 millió darab alatt maradt. Értékben ugyanakkor 6 százalékos volt az éves emelkedés, de így is tovább nyílik az olló a vásárlások (9,4 ezer milliárd forint) és készpénzfelvételek (8,5 ezer milliárd forint) között. Fontos azonban kiemelni, hogy növekszik az egy készpénzfelvételre jutó összeg, 2021 negyedik negyedévében már majdnem elérte a 100 ezer forintot, ami 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalások darabszáma 2021 negyedik negyedévében meghaladta a 83 milliót, összértéke pedig a 203 ezer milliárd forintot, ami rendre 13, illetve 8 százalékos növekedést jelent 2020 azonos időszakához viszonyítva. Az átutalásokat érintő növekedés azért is figyelemreméltó, mivel jelentősen meghaladja a koronavírus-járvány kitörése előtti szinteket. Az átutalásokon belül is kiemelkedik az azonnali fizetési tranzakciók növekedési üteme, 2021 negyedik negyedévében darabszámban és értékben rendre 20, illetve 30 százalékos növekedést mutat a megelőző év azonos időszakához képest.
Az elsősorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák, illetve tartozások fizetésére használt csoportos beszedések forgalma esetében nem történt érdemi változás. Ugyan a tranzakciók értéke 5 százalékkal emelkedett 2021 negyedik negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest, számuk 1 százalék körüli mértékben csökkent. Ezek az értékek megközelítőleg megegyeznek az egész éves változással is.
Az erős-ügyfélhitelesítésre vonatkozó előírások 2021 eleji szigorodása ellenére tovább folytatódott a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések értékének a növekedése, ami elsősorban a visszaélések szerkezeti átrendeződésére, illetve ezzel párhuzamosan a kevésbé pénzforgalmi vetületű pszichológiai manipulációra és megtévesztésre alapozott esetek terjedésére vezethető vissza. 2021 negyedik negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest ugyan 1 százalékkal kevesebb visszaélés történt, ugyanakkor a felmerült kárérték közel 25 százalékkal növekedett. Mindazonáltal a 19 ezer sikeres visszaélés 457 millió forint értékben továbbra is eltörpül a forgalomhoz képest, így a hazai kártyás infrastruktúra továbbra is kimagaslóan biztonságosnak tekinthető.
2021 negyedik negyedévében a hazai pénzügyi intézményeknek pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásából 169 milliárd forint bevétele származott, ami 13 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel 2021-ben összesen 613 milliárd forint bevételt realizáltak, ami éves szinten is 10 százalék feletti emelkedést jelent. Ez elsősorban a forgalom dinamikus bővülésére vezethető vissza. Az elektronikus pénzforgalom fejlődése szempontjából ugyanakkor továbbra is problémát jelent, hogy a bevételeken belül az átutalási tranzakciók lebonyolításához közvetlenül kapcsolódó tétel a legjelentősebb (27 százalék).
A VIBER forgalom értéke dinamikusan bővült, az előző negyedévhez képest 8 százalékkal, míg az előző év alacsony negyedik negyedéves bázisához képest 50 százalékkal, a tételszám tekintetében pedig 4 százalékos bővülés látható mind az előző negyedévhez, mind az előző év azonos időszakához képest. A forgalom értékének dinamikus növekedése és a forgalom tételszámának enyhe növekedése következtében a VIBER-ben teljesült átlagos tranzakcióérték egy év alatt 428 millió forinttal, az előző negyedévhez képest pedig 56 millió forinttal növekedett. A forgalom növekedése főként az egyéb jegybanki ügyleteknek, az értékpapír ügyletek pénzoldali kiegyenlítésének, valamint a bankközi tételeknek köszönhető, és elsősorban a 10 milliárd forintnál nagyobb értékű tranzakciókat érintette. A vizsgált időszakban összességében 486 ezer darab tétel teljesült a VIBER-ben, mintegy 673 ezer milliárd forint értékben.
Az előző negyedévhez mérten a VIBER-tagok átlagos likviditása 4 százalékkal csökkent, míg az előző év azonos időszakában lévő magas bázishoz képest 18 százalékos csökkenés észlelhető. A VIBER-tag hitelintézetek forgalmuk lebonyolításához az előző negyedévhez hasonlóan továbbra sem kényszerültek hitelkeretük jelentős használatára, a maximális hitelkeret-kihasználtság (MHKK) értéke rendszerszinten alacsony (4-6 százalék közötti) szinten mozgott 2021 negyedik negyedévében.
Az előző év azonos időszakához mérten a BKR forgalmának értéke 21 százalékkal, tételszáma pedig 8 százalékkal nőtt. 2021 negyedik negyedévében összességében 101 millió darab tranzakció került elszámolásra 49 ezer milliárd forint értékben, amelyből az azonnali elszámolásban összesen 37 millió darab tranzakció teljesült, mintegy 6,5 ezer milliárd forint értékben. A rendszertagok bőséges likviditást biztosítottak az azonnali átutalási tranzakciók zavartalan teljesítéséhez.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.