EBRD: a konfliktusövezeten túl is súlyos gazdasági következményei lesznek az ukrajnai háborúnak

2022. 03. 31., 10:43

Az ukrajnai háborúnak a közvetlen konfliktusövezeten messze túlterjedő súlyos gazdasági hatásai lesznek, nem utolsósorban azért, mert a háború az 1970-es évek eleje óta nem tapasztalt ellátási sokkot okozott a világgazdaságban – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön Londonban bemutatott, soron kívül összeállított és jelentősen rontott térségi előrejelzésében.

A bank ugyanakkor a régió EU-gazdaságaiban, köztük Magyarországon az átlagnál számottevően jobb teljesítményt vár.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 16 oldalas prognóziscsomagja szerint a bank teljes működési térségének átlagos gazdasági növekedése az idén mindössze 1,7 százalékos lesz a tavaly elért 6,6 százalékos bővülés után.

Ez azt jelenti, hogy az EBRD az előző, novemberben kiadott előrejelzéséhez képest 2,5 százalékponttal rontotta a tevékenységi régiójára szóló idei egész éves növekedési becslését.

A bank ugyanakkor a közép-európai és balti EU-gazdaságokban így is 3,4 százalékos – vagyis a teljes működési térség átlagát kétszeresen meghaladó – növekedést valószínűsít 2022-re, bár ez is 1,3 százalékponttal rontott prognózis a novemberi becsléshez képest.

Az EBRD módosított csütörtöki előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,5 százalékkal – az előző prognózisban szereplő ütemnél 1,3 százalékponttal lassabban – növekedhet.

A londoni fejlesztési pénzintézet ugyanakkor az egykori szovjet térséghez tartozó kelet-európai és kaukázusi gazdaságokban 11,8 százalékos GDP-zuhanást jósol 2022-re. Ez az előző EBRD-előrejelzésnél 15,5 százalékponttal rosszabb becslés.

Ennek elsődleges oka az, hogy az ukrán hazai össztermék az EBRD új előrejelzése szerint az idén 20 százalékkal zuhan. A bank a novemberi térségi jelentéshez képest 23,5 százalékponttal rontotta az ukrán gazdaság idei teljesítményére szóló prognózisát.

Az EBRD hangsúlyozza csütörtöki tanulmányában, hogy azok az ukrajnai térségek, amelyekben a háborús cselekmények zajlanak, az ukrán hazai össztermék 60 százalékát állítják elő, és az ukrán üzleti vállalkozások 30 százaléka leállította tevékenységét.

Az EBRD szerint a működési térség bankrendszereinek oroszországi kitettsége mérsékelt, bár ez alól kivétel az OTP, amely tavalyi eredményének 7 százalékát az orosz piacon érte el.

Az EBRD az orosz gazdaságban az idén 10 százalék körüli visszaesést vár. A bank közölte: véleménye szerint az Oroszország elleni szankciók feloldása belátható időn belül nem várható, így jövőre is stagnálás valószínű az orosz gazdaságban.

A londoni elemzői közösségben vannak ennél is sokkal borúlátóbb előrejelzések az orosz gazdaság várható visszaesésére.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics jelenlegi alapeseti előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék az idei év egészében 12 százalékkal zuhan.

A cégnek ugyanakkor van egy sokkal erőteljesebben negatív forgatókönyve is arra az esetre, ha a szankciók miatt teljesen leállna az orosz nyersolaj- és földgázexport.

A Capital Economics modellszámításai szerint ebben az esetben az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, és a rubel árfolyama 200 rubel/dollárra gyengülne.

A csütörtöki EBRD-jelentés ugyanakkor jövőre meredek ívű visszalendülést valószínűsít a bank működési térségének gazdaságaiban.

Az előrejelzés szerint a pénzintézet tevékenységi régiójában átlagosan 5 százalékos, Magyarországon 4,5 százalékos, Ukrajnában 23 százalékos GDP-növekedés várható 2023-ban.

Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor: ennek a várakozásnak az alapja az a feltételezés, hogy a következő két hónapban sikerül tűzszüneti megállapodást elérni, és ezután nem sokkal jelentős újjáépítési munkálatok kezdődnek Ukrajnában, amelyek révén az ukrán hazai össztermék 2023 végére megközelíti – bár még nem éri el – a háború előtti szintet.

Az EBRD hangsúlyozza azonban azt is, hogy ezeket az előrejelzéseket komoly lefelé ható kockázatok terhelik abban az esetben, ha az ellenségeskedések eszkalálódnak, vagy ha korlátozzák az orosz földgáz és egyéb nyersanyagok exportját.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS