Bodó Sándor: A foglalkoztatáshoz kötődő juttatások is nőnek

2022. 01. 07., 12:32

A kötelező legkisebb bérek érdemi emelésének köszönhetően a kapcsolódó juttatások is nagymértékben emelkedtek 2022 januárjától – hangsúlyozta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette: számos ellátás, támogatás mértéke kötődik a minimálbérhez, garantált bérminimumhoz a foglalkoztatáspolitika területén is. A kötelező legkisebb munkabér közel ötödével nőtt az újévben, ezzel a háromszorosát teszi ki a 2009-es szintnek. Az emeléssel egyebek mellett a közfoglalkoztatási bér havi bruttó 100 ezer forintra, az álláskeresési járadék maximális összege pedig havi 200 ezer forintra növekedett.

A foglalkoztatás rekordokat dönt, a hazai bérek a járványhelyzetben is folyamatosan nőnek, a munkanélküliek aránya 2010 óta harmadára csökkent. A kormány célja, hogy a dolgozók minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből.

Ennek megfelelően a munkaadókkal és munkavállalókkal megkötött megállapodás szerint januártól 200 ezer forintra nőtt a minimálbér, és 260 ezer forintra a szakmunkás bérminimum. A béremelések érdekében a kormány összességében 750 milliárd forintos adócsökkentésekkel segíti a vállalkozásokat.

A kötelező legkisebb keresetekhez igazodva 16,8 és 19,5 százalék közötti mértékben nőtt többféle foglalkoztatáspolitikai ellátás, támogatás. 2022-től a közfoglalkoztatási bér havi bruttó 100 ezer forint, míg a közfoglalkoztatási garantált bér havi bruttó 130 ezer forint. 

A kormány jelenleg is támogatja az új álláshelyek létrehozását, az álláskeresők elhelyezkedését. A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény rendelkezése szerint, ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum, akkor az állami foglalkoztatási szerv az emelés arányában, az azt követő időszakra, a munkaadó kérelmére megnövelheti a támogatás összegét.

Vállalkozások munkaerő támogatása és a munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatások esetében a munkaadók a már megállapított támogatás emelését kérhetik. Az újonnan kérelmezőknél az alacsony iskolai végzettségűek esetében a munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatás maximálisan igényelhető mértéke havi 193 347 forintról 226 ezer forintra emelkedik. A fiatal szakképzetteknél az igényelhető támogatás legmagasabb összege havonta 438 ezer forintról 520 ezer forintra nő.

A hátrányos helyzetűek munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatásánál 251 100 forintról 300 ezer forintra ugrik a kérhető legnagyobb havi hozzájárulás. A Vállalkozások munkaerő támogatása programban mostanáig 31 ezer álláskereső felvételéhez ítéltek meg összesen 17 milliárd forintot. (ITM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS