Az e-autók ára nem csökken úgy, ahogy az akkuké

2019. 10. 17., 14:45

Az elektromos autókhoz használt akkumulátorok ára 34 százalékkal esett az elmúlt két évben. Ennek ellenére az e-autók változatlanul több mint 40 százalékkal drágábbak az azonos kategóriájú hagyományos meghajtású kocsiknál – állapította meg az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég németországi adatok alapján.

  • Az elektromos autókhoz használt akkumulátorok ára 34 százalékkal esett az elmúlt két évben. Ennek ellenére az e-autók változatlanul több mint 40 százalékkal drágábbak az azonos kategóriájú hagyományos meghajtású kocsiknál – állapította meg az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég németországi adatok alapján.

A lítium-ion akkumulátorok egy kilowattórányi tárolókapacitása 2010-ben még több mint 600 euróba került, 2018-ban viszont már csak 150 euróba. Tavaly 13 százalékkal csökkent az ár az előző évihez képest. A trend várhatóan folytatódik. Az IFUA Horváth & Partners szakértőinek előrejelzése szerint 2020-ban egy kilowattóra ára 90 euró alá esik, 2025-től kezdve pedig 50 és 70 euró közé áll be.

Ha az elektromos autókat nézzük, akkor ezek ára 2010-ben nagyjából a duplája volt a belsőégésű motorokkal felszerelt, velük összehasonlítható kocsik árának. Az elkövetkező években az e-autók felára 40 százalékosra mérséklődött. 2016-tól azonban nem folytatódott ez a trend. Éppen ellenkezőleg: 2018-ban az e-modellek vásárlói 44 százalékkal többet fizettek, mintha hasonló, belsőégésű motoros kocsit vettek volna.

Az árcsökkenés mellett a hatótávolság növelésére lenne szükség az e-autók gyorsabb terjedéséhez. Utóbbi téren van előrelépés. A gyártói adatok szerint az egy töltéssel megtehető átlagos távolság 2018-ra 330 kilométerre nőtt. Ez 11 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Az IFUA Horváth & Partners szakértői arra számítanak, hogy 2020 végére az újonnan forgalomba helyezett elektromos autók átlagosan több mint 400 kilométert tudnak majd megtenni egyetlen töltéssel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.